Kodaj Bálint : S.-nek

Nyomtatás

S.-nek létkérdés a kötöttség.

Ti csak csellengjetek, lökött Csék,

hisz’ az ért? társ ma ritka itt.

 Mi óvjuk egymás

t

itkait,

mint az orrolt por és Kosztolányi.

Uzsgyi forralt bort szlopálni,

míg H. lufinkra les a t?vel!

Város, séta, déjevu-vel *.

S. hasamra szaladt szeme káprázik,

vagy világít a hó,

akár nagyvilági tahó

a nyomornegyedben?

Körmönfont lehet

a gyomor kegyedben, hogy

naphosszat lágyan fojtogat,

mint cipzár a bágyadt rojtokat,

és bár lefejtem, sose felejtem.

Örök id?zzön még a szekrényben nálam,

fél pár keszty?kkel,

magányos Sálam.

* „Dezs?v?”