Kedves,
legyen ez az éjszaka más!
Ne azt érezzük
ami bennünk külön-külön él,
annyiszor összehangoltunk,
csúcsra juttattunk,
hanem ami kett?nk közt van:
a teret.
Volt annyi ölelés,
annyi köztes állapot.
De elborzaszthat a rettenet,
ha id?vel méred:
létünk el?tti milliárd évek –
majd nélkülünk…
Most próbáljuk azt kifürkészni,
honnan jönnek a vágyak?
Miféle er?kb?l?
Mit?l a szét,
mit?l az össze?
Mit?l e két vektor keveredése?
Mi-célú háború ez?
Harci megközelítésekkel,
megadási taktikákkal –
miféle elfoglalás,
vagy el nem foglalás
a cél?
Tudatfényes éjszaka.
Aludjunk ma éberen,
érezzük kett?nk közt
a néma végtelent.
Legutóbbi módosítás: 2010.02.28. @ 07:16 :: dudás sándor
