Ismerem ezt az embert,
A hangok nem,
de a bet?s szavak
mindig megérkeznek hozzá,
elmondják a világ híreit.
A nagybet?s Baj
nyomain gyorsan átfut,
várja annyi költ?
Homérosztól napjainkig!
Leül székre, padra, k?re,
szemével meghallgatja ?ket,
ahogy messzir?l jött
vendégeket szokás.
Szívét, lelkét kínálja nekik –
mást el sem fogadnának.
Észre sem veszi,
ideiglenesen
eltolja magától a világot.
Legutóbbi módosítás: 2010.01.23. @ 12:05 :: dudás sándor
