*
Beleragadtam
a hajnal szavába,
Újságpapírba
rejtettem testem,
Lábamon
a föld tudománya,
Fejemen
az időjárás lüktet csendben.
Decemberi
szél ostorozott ércként,
Összegyűrve
dobált neki a palánknak,
Minden ólom
mely melegített eddig,
Könnyezve
hódolt oda a halálnak.
Csend,
boldogság, égi jel ragyog,
Csillag
káprázat a város peremén,
De kósza-kusza
szél rabja vagyok,
Újságpapírba
csomagolt, padon felejtett remény
Legutóbbi módosítás: 2009.12.18. @ 17:55 :: Thököly Vajk