Átrágod életed minden pillanatát.
Helyére teszed mi volt a szép és mi volt a hibád?
Lehet így súlyozni? Hisz nincsen csak fekete és fehér
Mindegyikben ott az összes szín, csak lásd, ahogy éltél,
és amit megtehettél volna! Nem a te hibád, a
körülmények játszottak veled, rendszerek adtak, elvettek, nyomorítottak.
Hogy kérgesedj, hátadat a szélnek vetetted
kibírtad mégis megmaradtál igaz embernek!
Tedd vállamra! Én is cipelem,
Súlyos terhed ne nyomjon agyon!
Lelked fájó kínjait enyhíteni akarom.
Minden szenvedésed, gyötr?désed az enyém is legyen!
Ne csak a szépet, örömöt oszd meg velem,
mert így igaz a szerelem!
