Lucskai Vincze : A huzat faggatója

Jánky Béla emlékére

         
         “aki j?
         a csend fel?l érkezik
         a csend felé siet
         aki elmegy”
  
 az állomások mint fejfák 
         vigyázzák a tereket
 felfalják a zsivajt 
         a hang    
         zavart  
 mint elme ha kibillen a vágásból   
         mit vérvonal hasít a végeken  
 s kattogják tovább a kerekek   
         a megfeszített síneken  
         nyüszít? szegek  
    
         taka taka takata  
    
 s a termek csak állnak   
         várnak  
 új fenék tesped   
         már a kih?lt helyeken   
 a füstös resti is feledi   
         az ikeset feledi   
         feledi  
 huzatos elve feled   
 feled   
         taka taka takata  
    
 csak a zsivaj  mi itt marad   
 csak ez a zsivaj   
 csak az átkozott zsivajon át    
         hallatszik még némi szó  
 a régib?l   
         s a nemere tépi    
         jajongva tépi  
         már idegen a kégli  
 elherdált ékek    
 szakadt gúnyái az állomások   
         ?rszemek ?k  
 a begán    
         maroson   
          pece partján 
 s ott a szamoson is   
 vagy a cenk alatt   
    
 kit vesznek fel   
    
         hiába faggatom már  
         a huzat is néma marad

Legutóbbi módosítás: 2009.11.08. @ 19:00 :: Lucskai Vincze
Szerző Lucskai Vincze 200 Írás
... ha majd a dalnok, kihal belőlem és állok ismét éktelen ... buckámat hordja szét kóbor szél, reménytelen, ha majd jönnek daltalan, kopár szavak lanttalan és gőg táplálja dacos lelkemet, kerüld majd érintésemet ... mi marad, egy morzsányi falat egy cseppnyi harmat ...