Kőmüves Klára : Vittem is, meg nem is

 

 

Csak két ágra sütött a Nap ma,

csorbult is szememben hétágrasága,

Azt hittem kora délelőtt,

hogy gyáva őszemélye,

de dél előtt, mint nő szeszélye,

kiszámíthatatlanul elő bújt egy percre,

éppen, amikor  belenéztem tenyerembe,

s mert sejtettem, nőisége pillanatra villan,

szépségét és melegét  jól megragadtam.

Ökölbe rándult kezemmel markoltam a fényt,

lassan ebédidő – gondoltam – ezt viszem eléd.

Egy saroknyira már eső esett, mi

apránként hűtötte az izzó kézfejet,

míg végül lassacskán elernyedtek ujjaim,

s ború lépett szaggatott sorsvonalra,

Talán jobb is, hogy nem láthattalak,

útközben elhagytam az ajándékodat.

 

Legutóbb szerkesztette - Kőmüves Klára
Szerző Kőmüves Klára 610 Írás
Később talán hosszabban bemutatkozom, most csak annyit; vidéki vagyok és főleg a verseket szeretem (olvasni ...és írni is :))