Kőmüves Klára : A mindenit!

Az ilyen tüzek végül mind kialszanak…

 

 

Én gyönge vagyok, te légy okos!

Az én eszem elmosta már az első pillanat,

melyben szárba szökkent az el sem ültetett.

Nincs gyökerünk, csak az a bohém,

nyárvégi szél játszott velünk,

Ezer napban gondolkodunk,

holott nem volt múltunk, s kopott jelenünkbe

van írva parázsjövőnk…

Az ilyen tüzek végül mind kialszanak,

ezzel a lánggal kacérkodnak az első fagyok,

máskülönben, bátor vagyok,

de most tréfáimra ültek pillantásaid,

beleremegni vágyom érintéseidbe.

Nem vehetsz el magamtól,

bolondból darabkát elcsenni nem lehet,

miféle nyavalya ez, nem tudom,

de veszélyes, módfelett,

Eredj!

Gyónnom illene mindenszentekig…

A mindenit!

Annyi bűnben, te leszel kárhozóm!

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Kőmüves Klára
Szerző Kőmüves Klára 610 Írás
Később talán hosszabban bemutatkozom, most csak annyit; vidéki vagyok és főleg a verseket szeretem (olvasni ...és írni is :))