Havas Éva : Depresszió

 

az id? mélázva
hull rajtam át,
elhintve félszet
nem lel akadályt,
kisöpör minden értelmet,
a bizonytalanság eltemet
s kificamult álmok kullognak

a jöv? ablaka homályba fúl,
nem látszik már
remény, s holnap
csak sötétség vár
az üvegen túl

Legutóbb szerkesztette - Havas Éva
Szerző Havas Éva 370 Írás
Nagyon szeretem a verseket. Időnként írok is, több-kevesebb sikerrel. Nem tartom magam költőnek - igaziból magamnak írok...nem számolgatok szótagszámot...néha csak úgy jönnek a gondolatok, én leírom őket...aztán vagy vers lesz belőlük, vagy papírgalacsin... Éppen ezért mindig van nálam papír és toll, na meg a telefonom jegyzete is teli van kósza gondolataimmal :)))