H.Pulai Éva : KAZINCZY FERENC

A Nemzeti Emlékezet Program a 2009. évet a nyelvújítás vezéralakja, Kazinczy Ferenc ââ?¬â?? születésének negyedévezredes évfordulója tiszteletére ââ?¬â?? emlékévnek nyilvánította.

 

 

„Mindenki, aki magyarul ír, adós neki.”

(Írta Kosztolányi Dezs?, Kazinczy halálának centenáriumán, 1931-ben)

 

 

Kazinczy Ferenc, kazinczi és alsóregmeczi (Érsemjén, 1759. október 27.Széphalom, 1831. augusztus 23.), író, költ?; a nyelvújítás vezéralakja, az MTA tagja. Nyelvújító és irodalomszervez?i tevékenységével a reformkor el?tti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta.

 

Kazinczy Ferenc gazdag munkásságának nagyobbik része a felvilágosodás rövid emberölt?je utánra esik, de nemcsak azért tartozik a világosság nemzedékéhez, mert akkor indul, és annak az egyik jellegzetes alakja, hanem azért is, mert éppen ? az, aki továbbviszi a felvilágosodás eszmevilágát és hevületét, hogy a sötétség évtizedeiben a legeslegf?bb ösztönz? legyen, s megérve még a reformkor kezdetét is, összeköt? kapocsként vehessük tudomásul a XVIII. század újító szelleme és a XIX. század romantikája között. Kazinczy még Bessenyeit?l kapta az ösztönzést, és Kisfaludy Károlyon keresztül Vörösmarty nemzedékének is ösztönz?je lett.

 

Kazinczy Ferenc 1759-ben született m?velt, könyvet, zenét, képz?m?vészetet kedvel? módos középnemes családban. Írói hajlamai kisgyermek korában kezdtek gyaníthatókká válni, emellett jó érzéke volt a festéshez, rajzoláshoz is, az olvasás pedig szinte mámorba ejtette. S mindez nem volt szüleinek ellenére, akik örültek, hogy els? gyermekük minden bizonnyal író lesz. A Kazinczy család ama ritka nemesi körökhöz tartozott, ahol becsülete volt az írónak.

 

Apja nagy gondot fordított gyermekeinek neveltetésére. Ferenc otthon kezdett tanulni, ötéves korában írja els? levelét szüleinek. 1768-ban öccsével Késmárkra kerül; 1769. szeptember 11-én lépett Dénes testvérével és Szirmay Andrással együtt a sárospataki kollégium falai közé. A grammatikai és a szintaxista osztályok elvégzése után a poétikai és retorikai tanulmányok már örömet és szellemi izgalmat okoztak. El?bb az antik klasszikusokat (Homérosz, Vergilius, Horatius, Ovidius), majd a kortárs írókat (Bárótzi Sándor, Bessenyei, Baróti Szabó Dávid) olvassa.

 

Már kisiskolás korában, latin és német nyelvtanulás közben megpróbálja olvasmányait magyar nyelvre fordítani. Tizenhat éves sincs, amikor kezébe kerül Bessenyei legels?, még németül írt kisregénye. Eredeti címe: Der Amerikaner. Felvilágosodott szellem?, szatirikus hangvétel? történet és elmélkedés vallásról, erkölcsr?l, szokásokról Voltaire modorában. Kazinczyt elragadja ez a világos, ésszer? valóságlátás. Magyarra fordítja a kisregényt ilyen hosszú címmel: Az amerikai Podoc és Kazimir keresztyén vallásra való megtérése.

 

Anyjának is, tanárainak is tetszik a fordítás, mire egy kassai nyomdában kinyomatja, anyjának ajánlja, és tiszteletteljes levél kíséretében elküldi Bécsbe Bessenyeinek. Bessenyei pedig elismer?, buzdító levélben válaszol. Ez a korai kapcsolat a magyar felvilágosodás f?alakjával nemcsak meger?síti önbizalmában, de vágyait hivatástudattá emeli. Programszer?en fordul a bécsi test?rök m?vei felé, és felfedezi Báróczi prózafordításait. Elragadja a választékos és el?kel? stílus. Életprogramjának tekinti már ekkor, hogy az anyanyelv csiszolása, gazdagítása és a magyar irodalmi stílus jogának elismerése lesz a f? feladata. Báróczit példaképének tekinti, s nemsokára Baróti Szabó Dávid megjelen? verseskönyvében találkozik az új költ?i törekvéssel, a deákos verseléssel. Maga is gyakorolni kezdi a disztichonokat, hogy hamarosan a kor legjobb epigrammakölt?je, ennek a minden másnál tömörebb költ?i m?fajnak klasszikusa legyen.

 

1774-ben váratlanul meghal apja. 1775-ben, anyja unszolására adja közre els? m?vét: Magyar Ország Geographica , az az Földi állapotjának Le-rajzolását, mely Kassán jelent meg, s melyet kés?bb „hirtelen összefirkált, szurkos munkának” nevez. Tanárai biztatására lefordítja és Kassán megjelenteti Bessenyei György korai m?vét, a Der Amerikanert. A kiadásra Bessenyei elismer? levéllel válaszol. 1777-ben pesti és bécsi utazást tett. 1779-ben befejezi iskolai tanulmányait, Kassára kerül patvaristának, azaz ügyvédbojtárnak Tarnói Milecz Sámuel mellé.

 

 

1780-ban mély lelki válságba kerül, amelyb?l a felvilágosodott irodalom, els?sorban Gessner, Wieland segítségével lábalt ki. 1781-ben Eperjesen Toperczer Zsigmond mellett végzi joggyakorlatát. „Szerelmesen s a legtündéribb tájon, melyet képzelhetni, s könyveim birtokában, Eperjesen éltem életem legtündéribb szakát” – emlékezett vissza az itt töltött id?re. Szerelme Steinmetz Ninon iránt – mint minden kés?bbi szerelem – hirtelen fellángoló, szenvedélyes lobogás.

1782-ben jurátusként Pesten élt; 1784. január 16-án Török Lajos gróf ajánlására vették fel a Miskolcon m?köd? Erényes Világpolgárok elnevezés? szabadk?m?ves páholy tagjai közé. A beavatási ceremónián az Orpheus fed?nevet kapta.

 

1784-ben Sáros és Abaúj megye táblabírája, Zemplén megye tiszteletbeli aljegyz?je. Kassán telepedett le. 1786-1791 között tíz északkeleti vármegye iskoláinak felügyel?jeként a jozefinus rendszer iskolapolitikájának támogatója, megvalósítója. A szabadk?m?ves páholy megsz?nte után belép az önm?velést célul kit?z? Rózsa Rendbe, ahol a Fichtenbaum Kálmán nevet kapta. A szalonban ismerkedett meg a Süsie-nek emlegetett Kácsándy Zsuzsannával, Radvánszky Terézzel, Kácsándy Terézzel, Radvánszky Polyxénával, Jennyvel és a nem azonosítható Júliával.

 

1788-ban Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal együtt megalapította Kassán a Magyar Museumot; Batsányi átírta Kazinczy tervezett el?szavát, ezért irodalmi hármas szövetségük felbomlott; 1790-ben Orpheus címmel maga adott ki folyóiratot. 1788 és 1792 között ötször utazott Bécsbe. II. József halála után elveszti iskolafelügyel?i állását.

1790. május 21-én Budán ?rt állt a visszahozott korona mellett. 1791-t?l baráti kapcsolat f?zte Hajnóczy Józsefhez; 1794-ben Szulyovszky Menyhértt?l megkapta a jakobinus kátét. A nagykárolyi f?ispáni beiktatási ünnepélyen megismerkedett Szentmarjay Ferenccel.

 

1794. december 14-én Regmecen ?rizetbe vették, Budára vitték. 1795. május 16-án halálra ítélték; május 29-én királyi rendelettel kegyelmet kapott; ez bizonytalan ideig tartó várfogságot jelentett. Szeptember 26-án elszállították Budáról, s megkezd?dik hetedfél esztendeig tartó fogsága. 1795. október 7. és 1798. június 21. között Spielbergben, 1798. július 6.-1800. június 30. között Kufsteinben, 1800. augusztus 25. és 1801. június 28. között Munkácson raboskodott. 2387 napi fogság után szabadul. Szabadulása után otthon élt családi viszályok közepette, rossz anyagi körülmények közepette, megbélyegzett emberként.

 

 

Török Sophie. Árnyékrajz, Kazinczy Ferenc munkája

 

1804. november 16-án házasságot kötött Sophie-val, gróf Török Zsófiával. Ezt követ?en Kázmérban és Érsemlyénben laknak.1806. június. 10-én Széphalomra költözött, önállóan gazdálkodott, de mindig tele volt adósággal, élete végéig gyötörték az örökösödési, családi perek. 1806-ban súlyos anyagi gondok miatt a sárospataki kollégiumnak adta el könyvtárát.

1808-ban, 1812-ben, 1815-ben újra Bécsbe utazott. 1814-ben a sátoraljaújhelyi református gyülekezet f?gondnoka. 1816-ban Erdélyben tett utazást.1820-tól a Zemplén megyei levéltár rendezésére kapott megbízást; olykor gyalog kellett megtennie az utat Sátoraljaújhely és Széphalom között.

 

1825-tól részt vett Pesten a Magyar Tudós Társaság el?készít? munkálataiban; számítása ellenére nem választották titkárrá. 1828-ban találkozik az ifjú romantikusok vezérével, Kisfaludy Károllyal. 1830-ban a történettudományi osztály tagja. 1831 áprilisában hosszú útra indul, útleírásain dolgozik. A Felvidéken kolerajárvány dúl, közvetlenül a terület lezárása el?tt érkezik haza, Széphalomra.

 

1831. augusztus 23-án a kolerajárvány áldozata lett.

 

 

 

Igazi jelent?sége kultúraszervez?, irodalomteremt? létében van, abban a kultúrpolitikai magatartásban, amellyel a felvilágosodás szellemét továbbvitte és vezérként képviselte a következ? század els? harmadában. Halálakor már javában tartott a reformkor, az irodalomban Vörösmarty, a kritikában Bajza volt a vezéralak, és diadalmasan hirdetett új világot a romantika. Ennek a magyar romantikának az a magyar felvilágosodás volt az eszmei gyökere, amelyet Kazinczy képviselt az elsötétülést?l az új fény derengéséig.

 

 

“Kazinczy Ferenc kivívta a szépirodalom önértékének rangját, megalapozta sajátosságának törvényeit, kijelölte korában követend? irányait. Nála a magyar nyelv ápolása, a nemzeti literatúra gyarapítása egyet jelentett az európaisághoz, a legm?veltebb nemzetekhez való kapcsolódással, az újat teremtés parancsával, az együttes munkálkodás szükségességével.”

 

(Mezei Márta irodalomtörténész)

 

 

 

Els? m?vét szülei ösztönzésére adta ki (Magyar Ország geographica, az az földi állapotjának lerajzolása, Kassa,1775). Lefordította Bessenyei György német nyelv? Der Amerikaner cím? elbeszélését (1776). A német érzékenység irodalma felé tájékozódva fedezte fel magának Gessner, Miller, Kayser, Goethe szentimentális m?veit; fordításaiban próbálta ki a magyar próza hajlékonyságát. Geszner Idylliumi (Kassa, 1788) cím? tolmácsolása országos sikert aratott. Kayser-átültetése, a Bácsmegyeynek öszveszedett levelei (Kassa, 1789) cím? regény cselekményét magyar földre helyezte, és mintát igyekezett adni a társasági tónus számára.

 

Kazinczynak az irodalmi pályán tett els? lépései között kitüntetett hely jut a Bácsmegyeynek öszveszedett levelei (kés?bbi kiadásokban Bácsmegyeynek gyötrelmei) cím? regénynek. Kazinczy úgy mondta, hogy ? tulajdonképpen a Werthert szerette volna lefordítani, de nem jutott hozzá példányhoz, ezért esett választása a Kayser-féle Werther utánzathoz. A regény annak az élettapasztalatnak a foglalata, hogy reménytelenül ki vagyunk szolgáltatva indulatainknak, és semmiféle erkölcsi igényesség nem menthet meg bennünket attól az eshet?ségt?l, hogy rabul ejt bennünket egy végzetes szenvedély. Egy ilyen elementáris, a természet vak és ellenállhatatlan erejével érvényesül? szerelmi t?z ragadja magával Bácsmegyeyt, ez határozza meg életvitelét, s ez a kedves hiánya – vezet el végül halálához. A regény világa és Kazinczy „kassai érzelmek iskolája” ellentétet mutat. A regény h?se egyetlen leányba szerelmes végzetesen és reménytelenül, a regén írója viszont több ifjú hölgynek is csapja a szelet. A csapongó ifjúi magatartásba lehetet valami tudatos: hogy a Bácsmegyeyre leselked? veszélyeket elkerülje, az igen érzéki természet? fiatal Kazinczy nem egy leányt, hanem a szerelmet választotta, ami kevésbé veszélyesnek és jóval kellemesebbnek t?nt. Ez olyannyira szembeötl? vonása volt az ifjú Kazinczynak, hogy öccse így jellemezte ?t: az lett volna szerencsés, „ha a világnak abban a részében születtél volna, amelybe több feleséget tartani szokás.

Külföldi Játszó-szín címmel sorozatot tervezett, hogy a játékszíni mozgalomnak értékes színm?veket adjon; vállalkozásából csupán a Hamlet (Kassa, 1790) jelent meg, németb?l fordítva. Irodalmi programjában a fordítás és a kritika meghonosítása a f?. Jozefinus nézetei miatt különbözött össze Batsányival. Orpheus cím? folyóiratában a radikális felvilágosodás szerz?inek is helyet adott; Rousseau felé tájékozódott. Lefordította A társadalmi szerz?désr?lt, de ez nem jelenhetett meg, kéziratban jutott el Csokonaihoz, aki megsemmisítette. Az Orpheust szerkeszt? Kazinczy már az 1790 körült?l datálható, Herder nyomán kialakuló nemzethalál lehet?ségével számot vetve indítja folyóiratát.

 

Lírai alkotásai közül ódái és dalai érdemelnek figyelmet. Egy alkalommal még jóérzék? költ?társait is megtévesztette; régies bet?típussal szedett, alig archaizált szerelmes verset csempészett Pálóczi Horváth Ádámhoz intézett verses levelébe. Már ekkor óvta költ?társait az alkalmi versek m?velését?l, provincializmust, ósdi ízlést vetve az alkalmi versszerz?k szemére. Herder, Goethe, Lessing átültetésére is törekedett; nem adta fel reményét, hogy magyar színészek Goethe és Lessing színm?veit játsszák az érzékenyked? vagy lovagdrámák helyett.

 

Fogsága alatt elmélyedt ókortudományi tanulmányaiban, mindenekel?tt Winckelmann-m?veket és az ókori képz?m?vészet alkotásait ismertet? könyveket olvasott. Szabadulása után Goethe lett mintaképe, de továbbra is híve maradt Rousseau nevelési elveinek. Múltját sosem tagadta meg; fogsága el?tti éveinek valláskritikai radikalizmusa azonban deizmussá szelídült, a társadalmi gyakorlatban is a türelmet és az erkölcsöt törekedett megvalósítani.

F? törekvése a magyar stílus megújítása, a költ?k nyelvi törvényhozó szerepének hangsúlyozása. Harcot hirdetett a provincializmus ellen. 1805-ben az Árkádia-pör szembeállította Debrecennel; nem sz?n? támadásokat intézett „Dea Debrecen”, a „mendikáns tónus” ellen. Jogos bírálata méltánytalan megállapításokkal keveredett; Csokonai értékelésében mind merevebb és igazságtalanabb álláspontja jelzi irodalmi elképzeléseinek korlátait. Újításai és bírálatai, er?szakolt neologizmusai kihívták írótársai nagy részének haragját. 1811-ben Tövisek és virágok (Sárospatak) cím? kötetével és Vitkovics Mihály barátomhoz cím? verses levelével új lendületet adott a nyelvújítási harcnak. Kazinczynak poetai berke (Pest, 1813) cím? verses- és fordításkötete mutatja a legtisztábban Goethe-imitációját, neoklasszicista elkötelezettségét.

 

A Mondolat 1813 cím? gúnyirat személyében is támadta. Kölcsey és Szemere válaszolt nem kevésbé éles hangú gúnyirattal (Felelet a Mondolatra, 1815). Kazinczy hívei sürgették, hogy a magyar irodalmat károsan megosztó harcok helyébe teremtsen békét. Orthologus és neologus nálunk és más nemzeteknél (Tudományos Gy?jtemény 1819. 11. sz.) cím? cikkében Kazinczy módosította addigi álláspontját, „synkretista” nézetet fejtett ki, s máig ható érvénnyel fogalmazta meg a nyelvm?velés feladatát:

Jól és szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszersmind, s így egységben és ellenkezésben van önmagával.

 

Verses m?veiben szívesen kísérletezett a ritornellel, a szonettel, a „szerbus manierral”, a költ?i levéllel és a szabad lebegés? jambikus verssel. Prózai m?vei közül levelei, útleírásai és élete végén végs? formába öntött önéletrajzi írásai keltettek érdekl?dést. Ez utóbbiak Horváth János szerint „nemcsak látókör, szellem és m?veltség tekintetében, hanem mint m?alkotások is messze megel?zik korukat”.

Kazinczy levelezése huszonhárom vaskos kötet. Az 5933 levélb?l 3200-nál több az, amit ? írt kortársaihoz. Ötéves volt, amikor az els?t írta, az utolsót már nem tudta befejezni. A köztük eltelt id? hatvanhét esztend? krónikája. Levelezése kor- és kultúrtörténeti dokumentum.

 

 . .

Fels?-Vadászi Rákóczi Ferencz Fejedelem és Sáros-Vármegyei örökös F?-Ispán magától, a kegyelem szerint formáltatott alázatos imádsága. 1705.

Kazinczy Ferenc másolata

 

 

 …huszonöt esztendeig Széphalom a magyar irodalom központja. A szív szerepét tölti be, a szónak élettani értelemben. Levelek áradnak szét a kis házból az ország minden részébe – a postaköltségeknek jelent?s része van a nyomasztó adósságban, amelyet kés?bb Kazinczy özvegyére és gyermekeire hagy -, a levelek többnyire nem csak a címzett olvasta, tovább keringenek írók és irodalombarátok között, folyóiratokat pótolnak, irodalmi köztudatot teremtenek, nyelvet újítanak…

(Benedek Marcell)

 

Az emlékirat terve, az „originális” m? létrehozásának ötlete 1807-1808-ban vet?dött fel el?ször. A Pályám emlékezete a gyermekkortól 1805-ig tartó életút megelevenítésére vállalkozott, s a „reppen? papirosszeletek” és a levelek lettek forrásai. A m?b?l a „borzasztólag szép”, gyötr?désekkel teli pálya bontakozik ki. Az út a regmeci háztól harcokon, börtönön át addig a pillanatig ível, amikor legfontosabb küzdelméhez, a nyelv megújításához kezdett. Kazinczy nem „chroniconi rendben” mutatja be életét, hanem az el?zetesen kijelölt „ángoly kert kompozíció” alapján. Az önéletrajz középpontjába a személyiség kerül, aki jelenét állandóan szembesíti a múlttal és fordítva. Ebb?l a szemléletb?l teremt olyan organikus alkotást, amelyikben egyszerre munkál jelen és múlt, kor és kortárs, eszme, elvont gondolat és köznapi cselekvés.

A Pályám emlékezete többszöri átdolgozásai közül a leggazdagabb és legszínesebb változat az 1817-es évszámot viseli. Ez a Tudományos Gy?jtemény 1828-as évfolyamában jelent meg. De még ezzel a szöveggel sem volt elégedett Kazinczy. Hátralev? esztendeiben ezt is átdolgozta.

Az életrajz 1794-t?l 1801-ig terjed? szakasza, a fogság esztendei is belekerültek a Pályám emlékezetébe. Ezekben a fejezetekben az elhallgatás eszközeivel élt. A Fogságom naplója kéziratát 1828-ban adta át Toldy Ferencnek. A m? elfogásának pillanatától naplószer?en kíséri végig a 2387 nap eseményeit, a jakobinus per történetét, a mozgalom vezet?inek kivégzését, majd saját börtönéveit. Nemes Nagy Ágnes „véka alatt tartott remekm?nek” nevezi Kazinczy börtönnaplóját. Önéletrajzi írása könyv alakban csak 1931-ben jelent meg.

 

Radnóti Miklós 1942 májusában kelt levelében így írt:

A szobám falán három ’családi kép’ van, három fényképmásolat. Barabás egyik meglehet?sen ismeretlen Arany-festményének másolata, ugyanerr?l a festményr?l külön a fej, és Simó Ferenc egy nemrégiben felfedezett festményének egy másolata az öreg Kazinczyról. A Kazinczy-képr?l csaknem mindegyik ’nem bennfentes’ látogatóm, de Aranyról is sokan megkérdezik: a nagybátyád? vagy a rokonod? Igen, felelem ilyenkor, Arany és Kazinczy. S valóban nagy- vagy dédnagybátyáim.”

 

 

Kazinczy Ferenc m?vei:

 

Magyar ország geographica, az az állapotjának le-rajzolása, mellyet, egynehány f? geographusoknak munkájából kiszedegedett Kazintzy Ferentz, Kassa, Landerer Mihály, 1775.

 

[Bessenyei György], Az amerikai Podotz’ és Kazimir’ keresztyén vallásra való megtérése, németb?l magyarra fordíttatott Kazinczi Kazinczy Ferencz által, Kassa, Landerer Mihály, 1776. [Novella.]

 

[Salomon] Geszner’ Idylliumi, fordította Kazinczy Ferenc, Kassa, Füskuti Landerer Mihály, 1788. Modern kiadás: Érzelmes Históriák, válogatta, szerkesztette, jegyzetekkel ellátta L?kös István, Budapest, Magvet? Könyvkiadó, 1982 (Magyar Hírmondó), 205–355.

 

Bácsmegyeynek öszveszedett levelei: Költött történet, Kassa, Ellinger János Jósef, 1789. [Albrecht Christoph Kayser, Adolf’s gesammelte Briefe (Adolf összegy?jtött levelei) cím? Werther-utánzatának magyar nyelv? átdolgozása.] Modern kiadás: Érzelmes Históriák, válogatta, szerkesztette, jegyzetekkel ellátta L?kös István, Budapest, Magvet? Könyvkiadó, 1982 (Magyar Hírmondó), 357–505. Megtalálható a Magyar Elektronikus Könyvtárban.

 

Hivatalba vezet? Beszéd, mellyet a’ Kassai Tudománybeli Megye’ Nemzeti Oskoláinak leg-els? Királyi Visitatoraihoz tartott Kazinczy Ferentz, Tettes Abaújvár és Sáros Vármegyék Törvény-Táblájok’ Bírája, mint a meg-nevezett Oskoláknak Királyi Districtualis Inspectora [kerületi intéz?je] Kassán, Decemb.[er] 20-ik, Ellinger János Jósef, 1789. Ugyan ez németül: Rede bei der Einsetzung Königl. Nationalschulen Visitatoren des Kaschauer Litterärbezirkes in Ihr Amt, gehalten durch Franz von Kazincz […] den 20. Dezember 1789, Kaschau, John. Jos. Ellinger. [Kazinczy 1786. és 1791. között a Kassai Kerület iskoláinak királyi intéz?jeként m?ködött. Jelen beszédét öt iskolalátogatója beiktatásakor mondta.]

 

Kazinczy Ferencznek […], mint a’ Kassai Kerület magyar Oskolái Királyi Intéz?jének Körül-Járó Levele, megyéje Oskoláinak helybéli Igazgatóihoz ’s Tanítóihoz, Kassa, Ellinger János Jósef, 1790.

 

[William Shakespeare], Hamlet, szomorú játék 6 felvonásnban, úgy a’ mint az a’ mai Játszó-színünkre léphet, fordította Kazinczy Ferencz, Kassa, 1790 (Kazinczy Ferencz Külföldi Játszó-Színjének els? darabja). [Ez a fordítás Friedrich Ludwig Schröder németnyelv? átdolgozása alapján prózában készült.]

 

Orpheus: Eggy hónapos irás, a’ jozan-gondolkozásnak, igazabb ízlésnek és magyar történeteknek el?-segéllésére, ki-adta Széphalmy Vintze [Kazinczy Ferenc], Kassa, Füskuti Landerer Mihály, 1790–1792. [Kazinczy folyóiratának nyolc kötete jelent meg 1790 februárja és 1792 augusztusa között.] Modern kiadás: Els? folyóirataink: Orpheus, sajtó alá rendezte Debreczeni Attila, Debrecen, Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója, 2001 (Csokonai Könyvtár: Források: Régi kortársaink, 7).

 

Helikoni Virágok 1791. esztend?re, szedte Kazinczy Ferencz, Pozsony – Komárom, Weber, 1791. [Költészeti antológia.]

 

[August von Kotzebue], Lanaszsza, szomorújáték négy felvonásban, fordította Kazinczy Ferenc, Pest, Trattner Mátyás, 1793. [Antoine-Marin Lemierre La veuve de Malabar (A malabari özvegy) cím? színm?vét Karl Martin Plümicke átdolgozta Lanassa címen, majd feldolgozta a témát Kotzebue is. Ez utóbbi m?vét vette alapul Kazinczy.]

 

[Johann Gottfried von] Herdernek Paramythionjai [mitológiai példázatai], által tette Kazinczy Ferencz, Széphalom, 1793, Széphalmi Vincénél. [A következ? tétellel egy kötetben.]

 

[Gotthold Ephraim] Lesszingnek Meséi három könyvben, fordította Aszalay János, átdolgozta és kiadta Kazinczy Ferenc, Bécs, Hummel, 1793.

 

[Christoph Martin] Wieland, Sokrates Mainomenos az az a’ Szinopei Diopgenes’ dialogusai, fordította Kazinczy Ferenc, Pest, Trattner Mátyás, 1793.

 

[Johann Wolfgang von Goethe], Sztella, dráma öt felvonásban, azoknak, akik szeretnek, Göthe után Kazinczy Ferencz. [Kiadás helyét és idejét lásd a következ? tételnél.]

 

[Veit Weber, eredeti nevén Leonard Wächter], A’ vak lantos, regéje a hajdan kornak, fordította Kazinczy Ferenc, Pozsony, Wéber Simon Péter, 1794. [Az el?z? tétellel egy kötetben.]

 

[Johann Wolfgang von] Goethe, A’ vétkesek, [átírta Johann Friedrich Ernst Albrecht, Az ? szövegét fordította] Kazinczy Ferenc, [1795].

 

Magyar régiségek és ritkaságok, I, kiadta és bevezette Kazinczy Ferenc, Pest, Mossóczi Institoris Károly, Trattner, 1808. [A több kötetre tervezett sorozatnak csak ez az els? darabja jelent meg. Tartalma: Sylveszternek [János], Magyar-deák grammatikája, Uj Sziget, 1539; A’ legels? nyomtatott Magyar Ábécze, Krakkó, 1549; Varjas János, E vocálison irt Éneke, Debreczen, 1775.]

 

Jean François Marmontel Szívképz? regéi, fordította Kazinczy Ferenc, Széphalom Abaújban, 1808 (Kazinczynak Fordított Egyveleg Írásai, 1). [A több kötetre tervezett sorozatnak csak ez az els? kötete jelent meg.]

 

Tübingai pályam?: Kazinczy 1808-ban írta, és adta be a magyar nyelvr?l szóló pályázatát a Tübingában székel? Allgemeine Zeitung szerkeszt?ségének felhívására. A kéziratban maradt m? csak több mint száz év múlva jelent meg: Kazinczy Ferencz Tübingai pályam?ve a magyarnyelvr?l 1808, kiadja Heinrich Gusztáv, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1916 (Régi Magyar Könyvtár, 37).

 

Herczeg [La] Rochefoucauldnak Maximái és morális reflexiói, három nyelven, németre fordította Schultz, magyarra Kazinczy Ferenc, bevezette Kis János, Béts – Triest, 1809.

 

Kazinczy Ferencz méltóságos báró Wesselényi Miklós Úrhoz, Miklósnak fijához, mid?n 13-ik esztendejébe belépvén, a’ Közép-Szolnok Várm. felköltek között, mint kapitány-segédtisztje az atyjának, szolgálni kezdett ’s századját mart. 23d. 1809. Nagy-Károlyban Nádor-Ispán ? Cs. Kir. Fennsége el?tt a’ fegyverben gyakorlatta, Buda, Egyetemi, 1809. [Vers.]

 

A’ Nagyság’ és Szépség’ Diadalma: Napoleonnak és Luizának mennyegz?jöknél, Sárospatak, Szentes József, 1810. [Vers.]

 

Kazinczy Ferencz, Császári Királlyi Kamarás és Major Méltóságos Cserei Farkas Úrhoz, mid?n Autographiai Gy?jteménye öregbbitése végett néhány nagybecsü leveleket küldte, Széphalom, Júliusban 1810., Kolozsvár, Ref. Coll., 1810. [Vers.]

 

Gróf Dessewffy József és Kazinczy Ferencz kiküldött táblabírónak Vélemények a’ tek[intetes] Zemplény vármegye Rendeihez a’ Gy?rnél 1809. Jun[ius] 14. elesett vitézeknek állítandó emlék dolgában, 2. megigazított kiadás, Sáros-Patak, Nádaskay, 1811.

 

Poetai epistola Vitkovics Mihály barátomhoz, a budai görög püspökség consistoriumi fiscálisához, azon felekezetb?l els?, s?t mint eddig egyetlen írónkhoz, Széphalom [Buda], 1811. [Ennek a versnek nagy szerepe volt a nyelvújítási viták kirobbanásában.]

 

Tövisek és virágok, Széphalom [Sárospatak], 1811. [Ezeknek az epigrammáknak nagy szerepe volt a nyelvújítási viták kirobbanásában.] Jegyzetelt kiadás: Kazinczy Ferencz, Tövisek és virágok Széphalom 1811: A Tövisek és virágok egykorúbirálataival, kiadta, Balassa József, Budapest, 1902 (Régi magyar könyvtár, 20). Reprint: Tövisek és virágok, [Miskolc], Kazinczy Társaság és Borsod–Abaúj–Zemplén–Megyei Levéltár, 1991.

 

[Kazinczy Ferenc, Szemere Pál], Hat sonett: Kazinczytól és Szemerét?l, kiadta Horvát István, Pest, Trattner Mátyás, 1812.

 

Újhelyi Dayka Gábor’ Versei, öszveszedte ‘s kiadta barátja Kazinczy Ferencz, Pest, Trattner, 1813. [A kötetben található még folyamatos lapszámozással a következ? tétel. A kötet bevezetéséül szolgáló életrajz (Dayka’ élete) a nyelvújítási viták egyik fontos szövege.]

 

Kazinczynak poetai berke, Pest, 1813, [Ez a kötet verseket tartalmaz, és az el?z? tétel folytatása külön címlappal, folyamatos számozással (137–250), számozatlan lapokon az el?fizet?k névsorával.]

 

Özvegy Kazinczy Józsefné született Bossányi Susánna emlékezete, írta els? szülöttje Kazinczy Ferenc Rokonainak ’s barátjainak gyászlevél helyébe; maradékainak a’ dolgok tudása végett, Széphalom, Júniusban 1813, Sárospatak, 1813.) [Kazinczy édesanyja halálára írta ezt a megemlékezést.]

 

Báróczynak minden munkáji, I–VIII, újra kiadta Kazinczy Ferenc, Pest, Trattner Mátyás, 1813–1814. [A VIII. kötetben megjelent életrajz (Báróczy Sándor élete) a nyelvújítási viták fontos szövege.]

 

Kazinczy Ferenc, Himfy szerelmei [recenzió Kisfaludy Sándor, Himfy szerelmei cím? versciklusairól], Erdélyi Muzéum, 1814, I. f?zet, 72–89. [Az 1809-ben már németül megjelent recenzió megosztotta az írói világot, és fontos szerepet töltött be a kritika m?fajának hazai kialakulásában.] Könnyen hozzáférhet? modern kiadása: Kazinczy Ferenc M?vei, Budapest, 1979, I. kötetében. Részletes címleírást lásd alább.

 

Kazinczy Ferencz Munkáji: Szépliteratura, I–IX, Pest, Trattner János Tamás, 1814–16. [A kilenc kötet tartalma: I. (1814) Marmontel, Szívképz? regék; Johann Gottfried von Herder, Paramythek; Révai Miklós arcképével; II–III. (1815) Salomon Gessner Munkái; báró Orczy L?rincz és gróf Barkóczy Ferenc arcképével; IV. (1815) Laurence Sterne, Yorick’ és Eliza’ levelei Raynalnak keservével Eliza után; Laurence Sterne, Érzékeny utazások Franczia- és Olaszországban; Goethe, A’ Római Karneval; Csehy József arcképével; V. (1815) Goethe, Esztella; Goethe, Clavigo; Goethe, A’ testvérek; gróf Ráday Gedeon arcképével; VI–VII. (1815) Ossziánnak minden énekei, Spissich János és báró Wesselényi Miklós arcképével; VIII. (1816) Wieland, A’ szalamandrine és a’ képszobor; Goethe, Egmont; gróf Teleki József arcképével; IX. (1814) Bácsmegyeynek gyötrelmei, németb?l (Albrecht Christoph Kayser, Adolf’s gesammelte Briefe cím? regénye alapján), egy eredeti toldalékkal; Veit Weber (eredeti nevén Leonard Wächter), A’ vak lantos; Johann Gottfried von Herder, A repül? szekér; Patrick Brydon, Az Etna; Gotthold Ephraim Lessing, Mesék; Pászthory Sándor arcképével.] Modern kiadás: Laurence Sterne, Érzékeny útazások Francia- és Olaszországban, fordította Kazinczy Ferenc, Budapest, Magyar Helikon, 1976.

 

Kis János Versei, I–III, kiadta, El?szót írta Kazinczy Ferenc, Pest, Trattnet János Tamás, 1815.

 

Fegyverneki ’s Fels?-Penczi Vida László Úrhoz, sok Vármegyéknek Els?-Rend? Táblabirájokhoz: Epistola, Széphalom dec. 11-én 1815, Pest, Trattner János Tamás, 1816. [Vers.]

 

Zrínyinek Minden Munkáji, I–II, kiadta Kazinczy Ferenc, Pest, 1817 [valójában 1816].

 

Erdélyi levelek: Kazinczy 1816 nyarán három hónapos utazást tett Erdélyben. Err?l levél formában útleírást készített, melyb?l 1817-ben és 1818-ban megjelentetett hat részt a Tudományos Gy?jteményben. M?vét sokszor átdolgozta. Útleírásának els? teljesnek szánt kiadása csak halála után, 1839-ben jelent meg: Kazinczy Ferencz Eredeti munkái, II, Utazások Eredeti munkái; Buda – Pest, Egyetemi, 1839. A teljes címleírást lásd alább. Jól gondozott modern kiadás 2008-ban. Lásd alább.

 

Orthológus és neológus; nálunk és más nemzeteknél, Tudományos Gy?jtemény, 1819, XI, 3–27. [Kazinczy összefoglaló tanulmányát a nyelvújítási viták lezárásának szánta.]

 

Homér’ Íliásza, I–II, fordította Vályi-Nagy Ferencz, kiadta és bevezetéssel ellátta Kazinczy Ferenc, Sárospatak, Nádaskay András, 1821.

 

Kazinczy’ [Ferenc], El?beszéde az általafordított Sallustiushoz, A’ Cicero’ els? catilinariájának els? fejezetével, Kassa, Werfer Károly, 1824. [A Sallustius-fordítás maga csak Kazinczy halála után, 1836-ban jelent meg. Lásd alább.]

 

Fogságom naplója: Kazinczy 1828-ban írta meg a börtönévekre való visszaemlékezését, és a kéziratot Toldy Ferencre bízta. 1848-ban jelent meg bel?le el?ször részlet. Jól gondozott modern kiadása 2000-ben jelent meg. Lásd alább.

 

Fels??ri Pyrker János László, A’ szent hajdan gyöngyei [Perlen der heiligen Vorzeit], elbeszél? költemények, prózában fordította Kazinczy Ferenc, Buda, Egyetemi, 1830.

 

[Gotthold Ephraim] Lessing, Emilia Galotti, németb?l fordította Kazinczy Ferenc, Pest, Beimel, 1830 (Külföldi Játékszín, 1).

 

Kazinczy’ Útja Pannonhalmára, Esztergomba, Vácra, Pest, Landerer, 1831.

 

Szent történetek az ó és új testamentom könyvei szerint, Sárospatak, Nádaskay András, 1831. [Gyerekeknek szóló bibliai történetek.] Modern kiadás: Biblia Kazinczy Ferenc szavaival, elmélkedéseivel és imádságaival, szerkesztette, a szöveget gondozta, az utószót és a jegyzeteket írta Dr. Busa Margit, Budapest, Cserépfalvi Könyvkiadó, Könyvkereskedelmi Kft. 1991.

 

A’ hajdan Garázda-, ma már gróf Teleki-Ház leágazása, Kassa, Ellinger István, 1831.

 

Pályám emlékezete: Kazinczy 1807–1808-ban határozta el saját élettörténete megírására, de csak 1816-ban kezdett neki a munkának, melyet egész életében nem fejezett be. A meglév? részeket sokszor átdolgozta. Könnyen hozzáférhet? modern kiadása: Kazinczy Ferenc M?vei, Budapest, 1979, I. kötetében. Részletes címleírást lásd alább.

 

Molère, A’ bot-csinálta doctor, vígjáték három felvonásban, fordította Kazinczy Ferenc, Buda, Egyetemi, 1834 (Külföldi Játékszín, 7).

 

[Gotthold Ephraim] Lessing, Barnhelmi Minna vagy a katona-szerencse, vígjáték öt felvonásban, fordította Kazinczy Ferenc, Buda, Egyetemi, 1834 (Külföldi Játékszín, 8).

 

Molière, A’ kénytelen házasság, vígjáték egy felvonásban, fordította Kazinczy Ferenc, több tudósokkal kiadja Bajza József, Buda, Egyetemi, 1839 (Külföldi Játékszín, 15).

 

[Gotthold Ephraim] Lessing, Miss Sara Sampson, szomorújáték öt felvonásban, fordította Kazinczy Ferenc, Buda, Egyetemi, 1842 (Külföldi Játékszín, 19).

 

Kazinczy Ferencz Eredeti munkái, I–V, összveszedték Bajza [József] és Schedel [Toldy Ferenc], Buda – Pest, 1836–1845. [Az öt kötet tartalma: I. (1836) Eredeti poetai munkái; II. (1839) Utazások Eredeti munkái; III–IV. (1839) Levelei; V. (1845) Levelei.]

 

Sallustius C. C. Épen maradt minden munkái, magyarra fordította Kazinczy Ferenc, Buda, Egyetemi, 1836 (Római Classicusok Magyar Fordításban, 1).

 

Cicero M. T., Beszédek, Levelek és Scipio’ álma, fordította Kazinczy Ferenc, Buda, Egyetemi, 1837 (Római Classicusok Magyar Fordításban, 2).

 

Kazinczy Ferenc Összes m?vei, I–V, kiadta Abafi Lajos, Budapest, Aigner Lajos, 1879–1884 (Nemzeti Könyvtár, 1, 3, 7, 12, 36). [Az öt kötet tartalma: I–II. (1879) Összes költeményei; III. (1879) Pályám emlékezete; IV. (1880) Erdélyi levelek; V. (1884) Magyar Pantheon: Életrajzok – életrajzi jegyzetek. Nagyon jól használható kiadás, mely gazdag jegyzetanyagot is tartalmaz. Különösen fontos az V. kötet, melynek anyaga sehol másutt nem érhet? el összegy?jtve.]

 

Kazinczy Ferenc Levelezése, I–XXI, sajtó alá rendezte Váczy János, Budapest, 1890–1911; XXII, sajtó alá rendezte Harsányi István, Budapest, 1927; XXIII, sajtó alá rendezte Berlász Jen?, Busa Margit, Cs. Gárdonyi Klára, Fülöp Géza, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1960. [A sorozat utolsó darabjának megjelenése óta újabb kétkötetnyi, még kiadatlan levelet gy?jtött össze a kutatás. Valószín?leg ez Kazinczy f? m?ve!]

 

Kazinczy Ferenc Válogatott m?vei, I–II, sajtó alá rendezte Szauder Józsefné, válogatta s a jegyzeteket írta, Szauder József, Budapest., Szépirodalmi Könyvkiadó, (Magyar Klasszikusok) 1960. [A kiadványt Szauder József igényes tanulmánya vezeti be.]

 

Kazinczy Ferenc M?vei, I–II, kiadta Szauder Mária, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979 (Magyar Remekírók). [Jó válogatás, mely hasznos jegyzetapparátussal rendelkezik, és antikváriumokban szinte folyamatosan megvehet?!]

 

Kazinczy Ferenc, Sophie, válogatta, szerkesztette, a szöveget gondozta, a bevezet? tanulmányt és a jegyzeteket írta Szilágyi Ferenc, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1984 (Magyar Ritkaságok). [A kötet Kazinczy feleségére, gróf Török Sophie-ra vonatkozó dokumentumokat tartalmaz. Jó olvasmány!]

 

Kazinczy Ferenc, Az én életem, összegy?jtötte, szerkesztette, az el?szót és a jegyzeteket írta, Szilágyi Ferenc, Budapest, Magvet? Könyvkiadó, 1987 (Nemzet és Emlékezet). [A kötet korábban kiadatlan, érdekes, életrajzi vonatkozású szövegeket tartalmaz.]

 

Kazinczy Ferenc Utazásai, válogatta, szerkesztette és a jegyzeteket írta Busa Margit, az el?szót írta Kováts Dániel, Miskolc, Széphalom Könyvm?hely, 1995.

 

Kazinczy Ferenc Összes költeményei, sajtó alá rendezte Gergye László, Budapest, Balassi, 1998 (Régi Magyar Költ?k Tára, XVIII. század, 2). [A kiadvány komoly jegyzetapparátussal rendelkezik.]

 

Kazinczy Ferenc, Fogságom naplója, az utószót írta Feny? István, a szöveget gondozta és a jegyzeteket írta Szilágyi Márton, Budapest, Osiris, 2000 (Milleneumi Könyvtár, 45). [Magával ragadó olvasmány, informatív jegyzetekkel.]

 

Kazinczy Ferenc, Erdélyi levelek, szerkesztette, a szöveget gondozta, az utószót írta, a névmutatót és a szómagyarázatokat összeállította Kováts Dániel, Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 2008. [Az Erdélyi levelek legjobb kiadása!]

 

Bibliográfiák:

 

Kazinczy Ferenc Bibliográfia, összeállította V. Busa Margit, Miskolc, II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, Herman Ottó Múzeum, 1981.

 

Kazinczy Ferenc Bibliográfia 2., összeállította V. Busa Margit, Sátoraljaújhely, Kazinczy Ferenc Társaság, 1994.

 

Kazinczy Ferenc Prózai kéziratainak bibliográfiája, összeállította Busa Margit, Sátoraljaújhely, Kazinczy Ferenc Társaság, 2001.

 

Kazinczy Ferenc és családjára vonatkozó iratok, dokumentumok Zemplén vármegye levéltárában, összeállította H?gye István, Sátoraljaújhely, Kazinczy Ferenc Társaság és a Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Levéltár, 1990.

 

Gergye László, Kazinczy Ferenc kéziratos hagyatéka, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1993 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának Katalógusai, 21).

 

Forrás:

magyarnyelveve.hu

enciklopedia.fazekas.hu

mek.iif.hu

wikipedia.org

Legutóbb szerkesztette - H.Pulai Éva
Szerző H.Pulai Éva 1133 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva