dr Bige Szabolcs- : Didergő derengés

Nyomtatás

Csupaszon zörgő ágak nyújtóznak az ég felé

Akár egy gyermekkéz firkálta tintarajz.

Kémények fekete füstjét kavarja a szél,

S teríti szét a város felett

Az ég is alig dereng a szürkeségben.

Botladozva ballagok a semmi partján,

Kezem tétován keres kapaszkodót,

De csak hideg betont talál.

Ázott árnyak jönnek szembe velem

Álomszerűen imbolyogva,

Lábam pocsolyát, s szennyet tapos.

Üdv neked városszéli december!