Bonifert Ádám : Szelektív látás és hallás

Legutóbb az olvasás különböz?ségeir?l írtam. De nem csak az olvasásban, hanem a látásban és a hallásban is vannak szelekciók! Ugyanazt a dolgot másként látjuk-halljuk. Szándékosan, vagy akaratlanul.

Szelektív látás

 

Ki hogyan látja és meséli el a történéseket?

 

Rózsi és Józsi találkoztak egy bulin. És persze err?l mindegyikük – a maga variációjában – meséli el ezt saját társaságában.

 

R.  Találkoztam régi hódolómmal, a Józsival, szinte le sem tudtam róla venni a szemem.
 J:  Ma a klubban meglátott Rózsi, aki valaha nagyon kellette magát el?ttem. Csak lesett rám.
R.  Észrevettem, hogy alig lát, csak tapogatózik a fal mellett…sántít szegény…
 J:  Gondoltam, hátha el tudok slisszolni el?le, ezért tapogatózva mentem a fal mellett, mintha nem látnék rendesen és még ráadásul sántítottam is.
R. Hová lett a gyönyör? göndör haja, a peckes tartása, az Alain Deloni férfiszépsége?
 J: Régen láttam, de ? jobban megváltozott, mint én, aki majdnem olyan vagyok, mint régen.    

Bezzeg ?! Kislány a zongoránál?… ugyan!
R. Odahívtam Macát, a barátn?met, és mondtam neki, kérdezze meg, kit keres?
 J: Megijedhetett, mert szólt egy másik csajnak és nagyon suttogtak egymás között.
R. A barátn?m rákiáltott: Hé Jóska! Eltévesztetted a kaput, nem itt van az ingyen konyha!
 J:  A másik csaj odajött: Szia, Józsi! Találkozzunk az ingyen konyhánál, de óvatosan, ne vegye észre a Rózsi.
R.  Közben én hozzáértem, mert eltévesztette a WC-t, mikor fordult a kártyaszoba felé.
 J.  Ekkor én befordultam a WC-hez, hogy ott lelépjek, de Rózsi karon ragadott. Erre hirtelen  

lehuppantam egy székre.
R .Mellé ültem a székre, ? pedig becsúszott az asztal alá…
 J. Mire Rózsi szintén leült mellém. Gondoltam, kibújok az asztal alatt, ezért lemásztam a padlóra és nagy óvatosan kimenekültem.
R. Este felhívtam telefonon, annyi mindent akartam neki mondani, de elakadt a szavam, az els? mondatig jutottam, ami annyi volt…emlékszel még?
 J:  Este telefonált, de csak hebegett, habogott, „Emlékszel még, emlékszel még?” De sajnos

nem emlékeztem, hogy hová tettem a pénztárcámat.
R. Sütöttem neki pogácsát és elküldtem a Macától.
 J. Másnap reggel egy csomag pogácsa érkezett, rémes volt, de félretettem, mert megszáradás után jól fejbe dobom vele a Rózsit, ha tovább zaklat!
R.. Ma nincs hírem fel?le…
 J.  Ma végre nyugalom van, talán már leszállt rólam. Ha nem, jöjjenek a pogácsa-muníciók!
R.  Holnap visszaküldöm a bajuszköt?jét, és a pitykés mellényét.

 J.   Meglepetésemre, ma elküldött nekem egy pitykés mellényt és egy bajuszköt?t. Vajon kié   

lehetett? Keveri ez a Rózsi már a dolgokat! És már a bajuszköt?re sincs szüksége! Akkor   

végre vége!

 

Szelektív hallás

Ki hogyan hallja és érti meg a másik beszédét?  

 

Mit mond a n??
Gyere te lustaság! Mindjárt itt az este, és ha most nem csináljuk meg a házimunkát, akkor sosem. Nézd az asztalon ezt a halom mosatlant! Mosogass el most azonnal, addig megcsinálom a vacsorát!

Mit hall ebb?l a férfi?
GYERE blabla blabla bla bla blabla blabla CSINÁLJUK blabla bla bla blabla blabla bla AZ ASZTALON bla, bla bla blabla blabla bla MOST AZONNAL blabla bla blabla bla blabla..

 Mit mond a férfi?

Átgondoltam a pénzügyeinket. Gondokat látok,a pénzünk fogy, egyre több számlát csak késve tudunk kifizetni A vásárlásokat most csökkenteni kellene. Egyel?re ne vegyél új ruhát, cip?t, kalapot és más ilyesfélét.

 

Mit hall ebb?l a n??

Átgondoltam a pénzügyeinket. Bla, bla, bla, bla, bla. egyre több számlát bla, bla, bla, bla, bla tudunk kifizetni bla,bla, bla, bla, bla, bla, bla vegyél új ruhát, cip?t, kalapot és más ilyesfélét.

 

 

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2009.09.16. @ 15:54 :: Bonifert Ádám
Szerző Bonifert Ádám 311 Írás
Álmodó realista vagyok, a magam módján írogató ember. Szeretem a baráti hangulatú, egymást segítő alkotó közösségeket, nem szeretem a marakodást és a klikkszellemet. De az értelmes vitákat elfogadom.