Czirják Jolán : Halálsikoly

Egy halott kismacska emlékére…

Rút halálsikoly, s a reggel
vérbefagyva ült a száján –
Tágranyílt, üres szemekkel
csodálkozott haláltusáján
Egy perc csupán, és vége lett!
Az Élet elszaladt el?le,
De ó, miként történhetett? –
A lelke messzeszállt bel?le…
Talán nagyon merészen élt,
s a Sorsa nem figyelt eléggé,
Kereste tán a csúf veszélyt –
A léte így veszett ma köddé!

Legutóbb szerkesztette - Czirják Jolán
Szerző Czirják Jolán 211 Írás
1961-ben születtem, de éveim száma nem egyezik meg azzal a korral, amennyinek érzem magam.... le is szoktam tagadni kb. 10 évet - simán!! :P Nemrégiben váltam el, és most 17 éves - gyönyörű lányommal, és tündéri kiskutyámmal élünk Tatabányán. Csecsemőgondozó a szakmám, de egy bolond betegség miatt leszázalékos "nyögdíjas" vagyok... - mindenem a versírás - és mások műveinek olvasása!!! ÃÂltaluk szinte teljesen egészségesnek érzem magam! A magyar nyelv szeretete mindig is meghatározó volt életem során. Mellettem senki nem beszélhet helytelenül - "nák-ozva, suk-sükölve" - én bizony kijavítom őket ismeretlenül is! Mottóm: "versek nélkül lehet élni, de minek?"