Kerekesné Varga Veronika : Élet vize

Igen, ez itt a szabadság
szép tengere,
miben fürödve lehet
minden nap magamat
atomjaimból újragyártani,
és kitenni szikkasztó napnak
nyugodt tudattal,
hogy holnap is lesz
az élet áldásos vizéb?l
b?ven a gyógyuláshoz.

Igen, pazarolom er?met,
harapok illatos húsából,
hadd váljon a mágia
suhanó üvegliftjévé,
mi ránt magasságba,
tudva tudom, hogy jó irányba,
hol megakadni sem lehet!

Igen, így tékozlom
percenként véremet,
széthintett, földnek adott
párolgó pontokká
hagyom t?nni,
csak ne kelljen tétlenül ülni,
számolgatva a helyben maradás
nehezen leüt? gongjait.

Bilincsek nélkül gondjaim
is nincsbe mennek,
és nem is lehetne megszületni
oszladozó utazásaim után
e nélkül a nagytest?,
magában lakó árva
víz nélkül,
mibe mártva
szépül a kérges gondolat,
és testtel jó barátságban,
mindig kilövésre kész!