Lucskai Vincze : Álmodjunk hozzá lilahagymát

Álmodjunk hozzá lilahagymát    
     
 miazmás lég     
 hol a gyertya még ég    
 fejemet kiemelem    
 nézetni szemeim látón    
 ért? kijózanodásra várón    
               a körhinta kábulat  ámít   
 gondolák kénjét érzem    
 szivárog mint mofetta kéje     
               sárga lepedéke   
               az élet határán   
 falnak vetett háttal kérdem    
     
 hol halnak el az igazságok
   
    
 nem suhanó nyilak által   
 álnok ragály ha vöröslik   
 shivák homlokán   
 a fert?z? igék által   
    
 ringlispil játék   
 s mi apró szerei a játékszereknek   
 játszunk játszatnak   
 megtehetik   
 befizettünk egy menetre    
 kett?re   
 körbe körbe   
 bólogatnak a jancsik   
 kelünk fekszünk hajbókolunk   
 kalapunk a kalaptartón szárnyas hangyák fészke   
 rajzásra készen   
    
 tán hinni kéne   
    
 a fert?z? igékben hinni kéne   
 oly kitartóak   
 itt masíroznak közöttünk rendre    
 tapossák kertünket   
 az enyémet a tiédet   
 és a szomszéd határban is dúlnak   
 a súlyos kopott talpak   
 tarolnak   
    
 s ha kémények füstje is görnyed   
 pitvarba szorul a jaj   
    
 az álnok igék masíroznak   
 mint konok faszegesek még mindig masíroznak   
    
 s ha volt reményem    
 csak pislákolt  bennem hitem   
 hittem   
 hogy elkopnak a kaptafák   
 a botok a sulykok az ostorok   
                  és mind a rokonok  
 már látom tévedésem   
 belátom   
 csak körhinták pörgetnek körbe körbe    
 és ismétl?dnek a vásznak   
 mint óriásplakátok sunyi vicsorogása   
 a reinkarnált jelszavak tudathasadása    
     
 zsíros kenyér mámor    
 gyerekek     
 álmodjunk hozzá lilahagymát
  

Legutóbb szerkesztette - Adminguru
Szerző Lucskai Vincze 201 Írás
... ha majd a dalnok, kihal belőlem és állok ismét éktelen ... buckámat hordja szét kóbor szél, reménytelen, ha majd jönnek daltalan, kopár szavak lanttalan és gőg táplálja dacos lelkemet, kerüld majd érintésemet ... mi marad, egy morzsányi falat egy cseppnyi harmat ...