Tóth Katalin : Amíg

fények támaszkodnak
az ablakra
élesedik a világ kerete
reggel reggel reggel
a fehérnem? az ágy sarkán
mint alvó vitorla
I do bad things hirdeti
pedig milyen jó is
önkívületbe es? sámánként
felfedezni a végtelen energiát
úszni áramlatain
tisztelettel kortyolni szentségét
nem kelek fel míg…

árnyak pihennek a küszöbön
homályosul a közel
tompa színek nehezednek
a szemidegekre
éjjel éjjel éjjel
dúdollak
együtt lüktetek ?si ritmusoddal
ma felh?függöny mögé bújó hold vagyok
s alatta hátát görbít? macska
maradj ahol vagy
mert cserepekkel dobálózik a szél
tölcséreiben szikrát hányó vágyam táncol
nem fekszem le amíg…

Legutóbbi módosítás: 2007.10.17. @ 11:41 :: Tóth Katalin
Szerző Tóth Katalin 51 Írás
Tóth Katalin vagyok, becenevemen Mirage. Régóta írok verseket, de két-három éve érzem úgy, hogy fejlődöm és dolgom van a költészettel. Remélem, szerzek néhány kellemes percet nektek írásaimmal.