Gáspár András (Gazsi) : Mami

ANYKA – TELCS EDE

összes csontja fáj, míg
földre ereszkedve
hadsereget játszik,
hátán apró terhe

noszogatja vadul
"Gyí ! ugorjuk át ott,
hol ellenség lapul
a játékkocka sáncot"

" Sütök palacsintát "
– menekülne szegény -,
huncutul kacsint " hát
engedj el kislegény "

" Várj " és nem szabadul,
cél a sz?nyegváros,
autózik vadul
a versenyz? páros

" Most már elég legyen "
" Mami kérlek még ne! "
de a játékhegyen
megpihennek végre …

nehézkesen felkel,
nézem, hogy' szereti
csillogó szemekkel
apró fiam Peti

és boldogságáért
irígylem is talán,
nekem – bár soká' élt –
sosem volt NAGYMAMÁM

Legutóbbi módosítás: 2019.09.17. @ 08:08 :: Gáspár András (Gazsi)
Szerző Gáspár András (Gazsi) 23 Írás
gyermekkoromban szerencsém volt, mert ha véletlen meglöktem a polcot akkor nem lekvár esett a fejemre, hanem verseskönyv ... de nagyon nem ütött fejbe, mert vagy 50 évig nem írtam semmit ... aztán néhány verset ... műszaki ember lévén az is szép teljesítmény ... és egyszer úgyis mindent ki kell próbálni ... lehet, csak erre a néhány versre futotta, mert már rég' csak olvasok, nem írok ... http://gazsi.hostoi.com/