Bodor Pál (Diurnus) : A nagy (regény)könyv

(A Nagy Könyv) Ma hajnaltól estig huszonkilenc két és négymotoros, nagy repül? szállt el fölöttem keletre. Tán Ferihegyre. Néhány ezer sors szállt el fölöttem, s egyikr?l se tudok semmit. De ugyanez jár a fejemben az elzakatoló vonatokról, buszokról. S nemcsak a láthatatlan utasokról nem tudok semmit. Bizony a láthatókról sem. Futó ismer?seim közül legalább hatszázról csak felületes, „link" tudomásom van. (A link eredetileg kétest jelentett.) Életrajzukat, nagy és kicsinyes élményeiket is csak találgatom. (Ennél kevesebbet csak az akciófilmek árulnak el h?seikr?l, áldozataikról.) Amikor nagyon elkeserít a kietlenség, el?veszem a nagy orosz írók valamelyikét, vagy Móriczot, akir?l remek esszében azt írta a Tekintetben Spiró, hogy a XX. század legnagyobb magyar írója. Tetszik ismerni Tolsztojt és Móriczot? Csehovot és Kosztolányit? Vagy nem is érdekli Önt, kedves hölgyem, uram, hogy mi történhet azzal a láthatatlan utassal odafent, a repül?ben?

 

(Kisregény…) Csak húsz-harminc éve beszéltem szívesen és könnyen arról, hogy öregszem. Most már palástolnám a zihálásomat, s kínosan nevetségesnek érzem, hogy guszta lányok után meg-megfordulnék. Holott harminc éve voltam a legfáradtabb: reggelt?l estig dolgoztam a televízióban, s minden hétf?n három órás adásunk volt. Negyven évesen hagytam ki a legtöbbet. Azazhogy '67 elejét?l, amikor Kolozsváron hagytam a családomat, s elmentem Bukarestbe könyvkiadónak. A lányom két éves volt, a fiam tíz. Mire tizenhárom év múlva felmondtam a televíziónál, örülhettem, hogy egyáltalán megismernek. ?k jobb szül?k lettek. Megtanulták, milyen rossz éjszakai apával élni.

 

(A regényh?s) "Mindig magamban keresem a hibát. Ha körülöttem bárki befelé fordul, sért?dött, s jóhiszem? kérdéseimre is dacosan válaszol – tudom, bennem a hiba. Lehet, persze, benne is, de a bajban én vagyok a f?szerepl?… Jó, hát ez is g?g. Csak f?szerepl? legyen. Ha másutt nem lehet – legalább a bajban."

 

(A politikusregény) Irigylem némely politikus magabiztosságát. Ilyen biztos a dolgában csak a buta vagy a bölcs lehet. S a szó köznapi értelmében nem lehet kelekótya, aki magasra vitte. És más értelemben? Nem tudom. Az sajnos biztos, hogy aligha van miniszter a világon, aki minisztersége idején regényt olvashat. Vagy legalább átéli a maga életregényét.

 

(Konklúzió) Azt remélem tehát, hogy lesz még a könyvnek reneszánsza. Csakhogy az emberiség – ezer évekkel a bet? "feltalálása" után is — századokig megvolt nélküle.

Legutóbb szerkesztette - Bodor Pál (Diurnus)