dr Kocsi Katalin : Templom

… lettünk lelkünk templomai

Asszony-pelikán csöndje,
Derengő éjféli ima az,
Mi megtart a fényharmat
színű reggelen minket.

Közös mosolyunk csillanó,
Szó, mint a harmat él,
A fegyvert hárító áldásos

Gyöngéd nyugalomban.

Titkainkból is kifosztottak
Maradtunk és lettünk

Egymás lelkét is megtartó

Szellemünk templomai.

Útjaink végállomása lehet

Szerelmünk, mi fuvallat 

A keresések várótermein

Átsuhanó árnyak közt. 

Legutóbb szerkesztette - dr Kocsi Katalin
Szerző dr Kocsi Katalin 82 Írás
1969-ben születtem. Nő. Ezen társadalmilag és biológiailag determinált meghatározás mögött férfi-aggyal, ember-szívvel élő nő vagyok. Két végén égetem a gyertyát. Szeretek csak úgy "van-ni". Kicsit bolondos, kicsit őrült, kicsit én magam és önmagam.