Súlyosbodott az állapota, de csakis magát hibáztathatta ezért. De ki hitte volna, hogy az is megárt neki, ha a kirakatban lév? cip? árát gondolatban kivonja a fizetéséb?l?
Pedig az orvos figyelmeztette, eltiltotta a heves gondolkodástól, mely ön- és közveszélyessé teszi.
"Ha el kívánja kerülni a nagyobb bajt" – hangoztatta -, "legyen oly kedves és ne er?ltesse agysejtjeit, mert az agy térfogata és összetettsége egyre n?!"
Elhatározta hát, hogy mostantól kizárólag arra hajlandó, hogy új frizurát vágasson magának, m?körmöshöz menjen, esetleg megvegye azt a t?zpiros ruhát, amit már rég kinézett magának, de akkor bele kell gondolnia, hogy melyik cip?je illik hozzá. S persze egyik sem, csakis az, amit a kirakatban látott, s aminek megpróbálta kivonni az árát a fizetéséb?l.
Eszébe jutott, ismét gondolkodott, ezen feldühödött, és öklével verni kezdte a gumiszoba falát.
