ég a szívem. körülleng a sötét.
értelem. felfoszló fényeken pihentetsz.
a valóság sugarai alól
elhantolt jajaim neszárnyként
kúsznak el?. mellém… mellemen a
még. menedékül. rohansz beléd.
bel?lemig. magam. te. innen sehová.
ágyat vetettél, de asztalt bontasz.
a megfogant közel. és lásd.
kett?nk sziluettjét lelkekre rovátkolt
pillák alól dajkálja el? a hajnal. kötélként
körémszelídülve fogsz. tartasz. lélekmorzsák.
üressé terített abroszok. piros-fehér
kockás. retró… ó. gyermekkor. gyermeki. mi.
vesztegzársz, valamit idebenn. és hiába hullnak
mögöttem a múlt faláról málló rettenések…
megoldva lelkem f?z?je. ki ránk lát
veszíteni vélne. nézd. emelem mutatóujjam
ajkam elé. feléd futó szavaira pórázként vetem.
s hogy ne féljek a sötétben: ég a szívem.
hiányod magammal e láng ívén viszem.
Legutóbbi módosítás: 2012.10.29. @ 07:31 :: Szakál Magdolna