http://www.youtube.com/watch?v=5tAVvzKetdc&feature=related
Johnny Allen Hendricks néven 1942-ben született Seattle-ben, hároméves volt, amikor apja a korábban anyja által választott nevét hivatalosan James Marshall Hendricks-re változtatta. Ereiben fekete, fehér és indián vér is csörgedezett.
Apai ágon mindkét nagyszül?je vaudeville zenész volt Vancouverben, ahol Al Hendrix született. Jimi apai nagyanyja Nora Rose Moore, egy cseroki indián és egy mulatt n? lánya volt. Jimi nagyon közel állt hozzá, aki arra nevelte, hogy büszke legyen indián ?seire. Ez a hatás Hendrix kés?bbi zenéjében is megmutatkozik. Apai nagyapja egy felszabadított rabszolga és fehér gazdájának mulatt fia volt. Négy gyermekük közül Al Hendrix (1920–2002) volt a legfiatalabb.
Jimi anyai nagyapja, Preston Jeter ugyancsak egy fekete rabszolga és fehér gazdájának mulatt fia volt. A századfordulón a virginiai Richmondban élt, de miután szemtanúja volt egy lincselésnek, Seattle-be menekült. 1915-ben feleségül vett egy Clarice Lawson nev? n?t, aki cseroki és rabszolga felmen?kkel rendelkezett, és feleannyi id?s volt, mint ?. Nyolc gyermekük közül Lucille Jeter volt a legfiatalabb.
http://www.youtube.com/watch?v=Wlx1EaKQ1AY&feature=related
Jimi félénk, érzékeny gyerek volt, mélyen érintette, hogy családja szegény volt és elhanyagolták. Kortársaihoz – például John Lennonhoz vagy Paul McCartneyhoz – hasonlóan nagy hatást gyakoroltak rá a szomorú családi események: kilencéves volt, amikor szülei elváltak, tizenhat, amikor anyja meghalt. Gyerekkorában – a legtöbb afroamerikai gyerekt?l eltér?en – különböz? etnikumú gyerekek között élt. Az 1950-es években a legtöbb amerikai nagyváros bels? területei er?sen szegregáltak voltak, de a seattle-i Central District kivételt képezett. A kerületben kaukázusi, afroamerikai, spanyol és ázsiai származásúak, valamint ?slakos indiánok is éltek.
Hendrix szerette Elvist és Little Richardot. Little Richarddal kezet is foghatott, amikor a híres zenész a Central Districtben járt. Korán megismerkedett a blues zenével: apjával az általuk bérelt szobában állandóan Muddy Waters és Lightnin’ Hopkins lemezeit hallgatta. Hatott rá az 1954-es Johnny Guitar cím? western, melynek f?h?se fegyver helyett csak egy gitárt hordott magával.
Korán kezdett gitározni, el?ször egy sepr?nyélen, majd már egy valódi hangszeren (balkezesként általában fordítva húrozott jobbkezes gitáron játszott, kedvence a Fender Stratocaster volt). Tizennégy éves kora körül Jimi megszerezte els? gitárját, egy ütött-kopott, egyhúros akusztikus gitárt, amit egy másik fiú dobott el. Büszkén vetette át hátán új hangszerét, az egy húrból pedig megpróbálta a lehet? legtöbb hangot kicsalni. Abban a tanévben csak zenéb?l bukott meg. Els? elektromos gitárját, egy fehér Supro Ozarkot az apjától kapta. Gyorsan megtanulta, hogy kell használni, csak gyakorolt és azt nézte, mások hogyan játszanak. Imádta T-Bone Walker különleges színpadi mozgását és Chuck Berry kacsajárását.
Az iskolát nemigen kedvelte, tizenhét évesen már a zenéb?l élt, kísérte Little Richardot, Wilson Pickettet és saját együttese is volt. Sok felt?nést nem keltett, mígnem 1966 nyarán egy New York-i klubban Chas Chandler, az Animals basszusgitárosa felfigyelt rá. Chandler nagyon szeretett egy „Hey Joe” cím? dalt, és biztos volt abban, hogy slágert csinálhat bel?le, ha átdolgozza egy rockdallá. Újra a Cafe Wha?-ban történt a dönt? felfedezés: amikor Hendrix játszani kezdte saját feldolgozásában a „Hey Joe”-t, Chandler annyira izgalomba jött, hogy italát véletlenül a ruhájára öntötte.
Magával vitte Angliába, megszervezte neki a Jimi Hendrix Experience triót, amelynek hamarosan a lába el?tt hevert a közönség és a szakma. Jimi els? kislemeze a Hey Joe volt, majd hamarosan megjelent bemutatkozó albuma (Are You Experienced), rajta olyan gyöngyszemekkel, mint a Foxy Lady, a Purple Haze és a Red House.
http://www.youtube.com/watch?v=_8XyB1aNJ-E
Jimi Hendrix és Mick Jagger
.
Színpadi viselkedése és kivételes virtuozitása rengeteg szakmabeli rajongót szerzett neki, úgy mint: Eric Clapton, Jeff Beck, a Beatles, a Rolling Stones, a Who és kés?bb Freddie Mercury. A The Who menedzserei kiadójukhoz, a Track Recordshoz szerz?dtették a zenekart.
Jimi 1967-ben elb?völte a világot a monterey-i fesztiválon, ezt követte az Axis: Bold as Love cím? korong, majd a következ? évben az Electric Ladyland, utóbbin hallható az All Along the Watchtower és a Voodoo Chile (ennek gitárriffjét nemrégiben minden id?k legjobbjának választották meg).
The Jimi Hendrix Experience – Voodoo Chile (part 1, part 2)
http://www.youtube.com/watch?v=QVxPDkSD7H4
http://www.youtube.com/watch?v=WPDNQKoBHeM&feature=related
Európában már népszer?ek voltak, de Amerikában még alig hallottak róluk. A nagy lehet?ség akkor jött el, amikor Paul McCartney a Monterey International Pop Music Festival rendez?inek figyelmébe ajánlotta a zenekart. Ez kiváló lehet?ség volt Hendrixnek, hogy az USA-ban is megismerjék; nem csak a nagy közönség miatt, hanem azért is, mert az egész eseményt filmre vették és szinte minden moziban bemutatták. Az Experience 1967. június 18-án, vasárnap lépett színpadra, és m?soruk a háromnapos rendezvény egyik csúcspontja volt. Zeneileg is különleges volt: kilenc dalt adtak el?, négy eredetit és öt feldolgozást. Azzal a céllal, hogy még a The Who-nál is nagyobb sikerük legyen, Jimi a „Wild Thing” el?adása közben a fogával és a háta mögött gitározott, majd a dal végén ismét felgyújtotta és összetörte gitárját. A háromszor megismételt gitárfelgyújtásból ez volt a második.
Az Experience 1969 elején feloszlott, az egyre kiszámíthatatlanabbá és szeszélyesebbé váló, az italokat, drogot és n?ket b?ségesen fogyasztó Jimi mögé új trió, a kérészélet? Band of Gypsys szervez?dött. A köztes id?szakra esett (1969. augusztusában) emlékezetes fellépése a woodstocki fesztiválon, az amerikai himnusz mára kultikussá vált feldolgozásával.
Woodstock Jimi Hendrix (USA anthem)
http://www.youtube.com/watch?v=YpPIu6DtMZk&feature=related
A Hendrix stílusa körül kialakult vita tet?pontja az amerikai himnusz „interpretációja” volt, melyet el?ször 1968. szeptember 4-én adott el?. Az általa el?adott változatban a háború hangjait (gépfegyverek, bombázás, sikolyok) csalta ki gitárjából. Dönt?en két vélemény alakult ki: egyesek azt mondták rá, hogy Amerika-ellenes gúnyolódás, mások pedig azt, hogy egy generáció állásfoglalása a társadalom nyugtalanságáról, a szépség, a spontaneitás és a tragédia szimbóluma. Leghíresebb el?adása a woodstocki fesztiválon volt.
Hendrix a himnusz átdolgozását nem politikai állásfoglalásnak szánta. Azt mondta, hogy ez egyszer?en egy másfajta megközelítés. Amikor a Dick Cavett Showban egyesek túl „liberálisnak” tartották a woodstocki el?adást, Hendrix azt válaszolta: „Szerintem gyönyör? volt”, amivel a közönség is egyetértett. Pályafutása utolsó szakaszában csak egy dalt szánt kifejezett politikai állásfoglalásnak, ez pedig a „Machine Gun”.
Innen már lefelé vezetett az út, az is megesett, hogy koncert közben egyszer?en lesétált a színpadról, csak utolsó nagy koncertjén, a Wight-szigeten idézte régi önmagát. 1970. szeptember 6-án, élete utolsó koncertjén Hendrixet a közönség kifütyülte, a hangulat egyébként is fenyeget? volt; miután lejött a színpadról, az egészet felgyújtották. A szétesett gitáros 1970. szeptember 16-án Londonban lépett utoljára színpadra, de nem nyújthatott emlékezetes alakítást, hacsak amiatt nem, hogy a közöség kifütyülte.
Jimi Hendrix Machine Gun (Wigh-sziget)
http://www.youtube.com/watch?v=EBw6NOrls9o&feature=related
1970. szeptember 18-án halt meg máig tisztázatlan körülmények között – ez egyébként is a rockzene gyászéve volt, néhány héttel kés?bb ment el Janis Joplin, ekkor sz?nt meg a Beatles és a Simon and Garfunkel duó is. Hendrix halálát a közvélekedéssel ellentétben nem kábítószer okozta – a hivatalos halottkémi jelentés szerint az egyébként is álmatlanságban szenved? gitáros este bort és altatókat fogyasztott, és kábult álmában saját hányadékába fulladt. Sokan máig állítják, hogy öngyilkos lett, van, aki szerint meggyilkolták, akadnak, akik a ment?ket okolják, a legvalószín?bb azonban, hogy baleset történt.
http://www.youtube.com/watch?v=daG_iY0iKPc&feature=related
Jimi Hendrix és Janis Joplin
.
Jimi Hendrix minden kétséget kizáróan a valaha élt legnagyobb gitáros volt. Saját szavai szerint már a XXI. század zenéjét játszotta, ? alkalmazta els?ként a wah-wah pedált, a torzítókat. Utána már nem lehetett úgy játszani a gitáron, ahogyan el?tte: átértelmezte a hangszert, szinte egy másik dimenzióból érkezett. Még a showbizniszt is új elemekkel gazdagította, olykor fogaival tépte a húrokat, máskor felgyújtotta és taposta szerencsétlen hangszerét. És mindezt alig több, mint három év alatt: 1966-ban t?nt fel és negyven éve, 1970. szeptember 18-án már örökre el is távozott – alig volt 28 éves.
Idén márciusban jelent meg Jimi Hendrix „új” albuma, az eddig hozzá nem férhet? stúdiófelvételeket tartalmazó Valleys of Neptune, emellett halálának 40. évfordulója alkalmából „felturbózott” változatban kiadták eddigi lemezeit is.
Nem halványuló legendája ma is hatalmas pénzt hoz az élelmes lemezcégeknek: bár életében kevés „hivatalos” lemeze jelent meg, az elmúlt négy évtizedben sorra bukkantak fel eddig ismeretlen vagy kalózfelvételei. Örökségét az apja által létrehozott és manapság a húga, Janie Hendrix által vezetett alapítvány gondozza.
Forrás:
MTI
hu.wikipedia.org
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:39 :: H.Pulai Éva