Seres László : A kés sikong

Ma a kenyér beszél

a kés sikong

e földre születtél

bűntelen vagy vétlen

élned ősi jog

egy morzsányi létben

 

barnában

feketében

 

Még teremtő vágy vonz

hogy hozzáférhess

az örök csodához

vess magot és arass

késed legyen

éles

kenyered

hallgatag

 

Hogy

életben maradj

Legutóbbi módosítás: 2010.03.31. @ 18:35 :: Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.