Kovács György : Apró tévedés

I.

 

Ugyan olyan volt…

Ajka mozdulatlan,

csak a megszokott igére várt,

alkalmanként magára öltve

viselt elmúlt korokból ruhát,

csókolt és tűrt rezzenéstelen

arccal jelent,

egyszer sem keresve miérteket…

 

II.

 

Adott elég időt a nyár,

egy parányi tükörként

begyüjtött pillantást

a szinte semmiből,

hol fel sem ismerhettem

magam – máris szabadkoztam

elmagyarázva egy apró,

de fájdalmas tévedést…

 

Legutóbbi módosítás: 2010.03.15. @ 06:32 :: Kovács György
Szerző Kovács György 74 Írás
"Harmincas éveimben még azt vallottam, hogy amíg Dosztojevszkijt nem olvastam végig, nem veszek könyvet a kezembe. Idővel azért lejjebb adtam, köztudott, hogy akkoriban a kor szelleme és szellemisége kettészakadt, a nap huszonnégy egyforma órából állt, s ars poeticára gyakran csak a huszonötödik maradt. Évtizedek teltek munkába temetkezve csak azért, Àžhogy legyenÀ. A rengeteg lélektelenül (csak azért is) betöltetett vágy, a pillanat idézte bűnös elrugaszkodások valódi számlája most fizettetik. A maga idejében elmulasztottak pótlása már nélkülözik a mindennél fontosabb varázst, ráadásul befordítanak az ördögi körbe, amely kíméletlenül szembesít a ténnyel: mindez, csak az aktualitáskori helyénvalók rovására történhet.." http://www.kovacsgyorgy.iweb.hu/