Arabok közt zsidó vagyok,
feketék közt sárga.
Máskor testi hibám miatt
taposol a sárba.
Gyűlölsz apám múltja miatt.
Biztos vagy magadban!
Emberré csak Te válhattál,
én – állat maradtam.
Arról, amit együtt látunk,
– más jut az eszembe.
Ha virággal megyek feléd,
– karóval jössz szembe.
Mocskolod, mi fennkölt nekem.
A hóhérom – papod.
Ami kívül reked Rajtad,
durván megtagadod.
Mihez kezdesz majd egyedül,
ha csak Magad leszel?
Cserepekké rúgott tükör,
– Neked csak az felel…
2002. március 23.
Legutóbbi módosítás: 2010.03.05. @ 10:07 :: Zalán György