Serfőző Attila : Csak úgy

 

Csak úgy egymagamba csöndesen,

 kéz-kézben távolabb szakadok,

a búcsúkat ki tartja számon,

tán a kora őszi lombsorok.

 

Az út mellett nyugtalan tócsasugár,

finom fénye szövetkezett az éggel,

de holnap elmossa egy füstölgő ár,

s a horizont közben jajveszékel.

 

Isten a roppant terek ura,

és a visszhangzó lelkeké…

 

Legutóbb szerkesztette - Serfőző Attila
Szerző Serfőző Attila 484 Írás
1960.07.13-án születtem Debrecenben.