Az első metszés, az fájt a legjobban, mélyre hatolt és hiába is titkoltam, utána egy rémes var maradt. De a var – lassan heggé szelídült, itt van ma is a blúz alatt, ha idehajolsz, biztos látod, nem [… Tovább]
Kép: Van Gogh: Csillagos éj Ó, drága április, lábam előtt tétova ifjúságom bősz folyója hömpölyög, s mint a Nap, midőn szelíden melengeti bőrömet, úgy mossa elibém a víz, múlt emlékeimet. Rezgő nyárfák tincseit hordja felém a szél, dombok hátára [… Tovább]
Álnok madár, tőr a csőre, belehalna, ha nem ölne, karma, mintha acél volna, s lopakodó sutty a tolla, olyan, mint egy hulló halál, áldozata fölött szitál, s mért zuhanóröpülésbe egész testtel vág a mélybe, elég neki körbe szállni, egyértelmű [… Tovább]
