“Meg se mozdul a levegő. Akik még reggel a tűznél ültek, elszéledtek. Péter már valahol ledobta ingét. Tagadásán a tűző napfény reszket. Kiéhezetten hull a vad bazaltra utolsó útján megtörten az Ember. Vérrel patakzó testét ölbe kapja a kemény kő [… Tovább]
A vize éppen olyan, mint a bor, s bár nincs benne szemernyi alkohol, ám ha beszívod fátylas ízeit, úgy kábulsz el, hogy szinte részegít. Nem ölel át, de melleden dalol, nem vagy adósa, mégis tartozol, s ha megérzed [… Tovább]
hittem, hogy az új szerelmek úgy nőnek mint a vadvirág, és csókjaid helyén más csókok teremnek, és nem fogok emlékezni rád, azóta futok naponta három órát a kisdunaparton, zöld nyersitalt és gyümölcsöt eszem, néha egy kis zacskó rizst, otthon húzódszkodom, [… Tovább]
