Rigó Jancsi, a prímás 5. rész

ötödik rész

         Jancsi ezután a tettek mezejére lépett. Magában azon gondolkozott, hogy ha sikeres lesz a turné, hogyan legyen tovább? Maradjon Clarával, avagy szakítsanak, és menjen vissza Mariska szoknyájához?

         A bevált szokás alapján, első dolga az volt, hogy megfelelő “hírverést” biztosítson. Szinte minden eddigi turnéját egy jól összeállított sajtó reklám előzte meg. Tudta, hogy a nagyérdeműt mindenféle pletyka érdekli, ami velük kapcsolatos. Hamarosan a  magyarországi újságok tele lettek a hírrel, hogy Rigó János és cigányzenekara Budapestre fog látogatni. Ám  az előre leadott pletykák nem elégítették ki az olvasó közönséget. Akik pedig pénzt reméltek álhírekért, akcióba léptek.

         Elterjesztették, hogy Jancsi már meg is egyezett Mariskával, hogy ismét egybe kelnek. Sajnos a hír több, mint valós volt, hiszen Clara és Jancsi viszonya erősen megromlott. A szerelem már réges rég elmúlt. Csak a pénz tartotta össze még őket. Egyik sem akart megszabadulni a másiktól, mert féltek, hogy rosszul járnak. Clara arra alapozta, hogy Jancsi, ha meg is csalja fűvel—fával, mégis egy híres muzsikus, aki mindig tud pénzt csinálni. Jancsi meg azt gondolta, Clarának van félretett pénze Amerikában, hiszen az apja dúsgazdag milliárdos. Ugyan nem volt hírük az öregúrról, hogy él vagy hal-e, de a pénzének,— ami nem is kevés, hacsak nem írt egy végrendeletet —, egyedüli örököse Clara. De ha még írt is testamentumot, egy jó ügyvéddel megtámadható.

         Jancsi, amikor értesült arról, hogy a budapesti lapok ilyen híreket terjesztenek, azonnal beszélt Clarával. 

         — Valamit tennünk kell, ha nem akarunk egy nagy bukást. Beszélj a legjobb fotográfussal, hogy készítsen rólunk fotókat, ahol édes kettesben vagyunk. Ezeket meg mielőbb közzé kell tennie az itteni lapokban. Nem sok embert fog érdekelni, de a magyar sajtó kapva kap majd rajta.

         — Rendben van. Ezen ne múljon. Nekem még lenne egy mondanivalóm. Mindentől független, a turné után Olaszországba akarok menni.

         — Szabadna tudnom mi célból? Vagy kényes kérdés, és nem tartozik rám?

         — Amerikába akarok utazni. Ki tudja, mi van apámmal. Lehet, hogy már rég halott. Én vagyok az egyedüli örököse. Nem kis summa. Magammal viszlek, de az a feltételem, hogy ha nem lesz sikeres a budapesti turné, akkor saját magad fizetsz mindent, ha velem akarsz tartani. Nem kötelező. Nélküled is ki tudom mondatni Amerikában a válást. Még az aláírásod sem kell hozzá.

         — Válni akarsz? 

         — Nincs értelme ennek tovább. Mi már csak érdekből vagyunk együtt. Nem foglak tönkre tenni. Valami kezdő tőkét adok neked az örökségemből, elvégre elég szép időt éltünk együtt.  Túl nagy lábon éltünk. és nem tettünk félre. Ha akarod tudni, és ez nem csak az én agyszüleményem, együttlétünk alatt hatmillió dollárnak hágtunk a nyakára.

         Jancsit nem lepte meg a hír. Igazából számolt ezzel a lehetőséggel, de nem akarta realizálni. Úgy gondolta, ha eddig jó volt így, akkor együtt tudnak maradni még egy darabig. Mindent a budapesti turné fog eldönteni.

         Clara a megbeszélések alapján beszélt Párizs akkori egyik legjobb fotográfusával, aki számos bulvárlappal volt jó kapcsolatban. A fotós mikor meghallotta a kérést, már előre dörgölte a tenyerét. Ám mikor megtudta, hogy a szolgáltatásért milyen potom összeget akarnak neki felajánlani, kissé dühbe gurult.

         — Asszonyom, csak nem gondolja komolyan, hogy ennyi pénzért fogom a drága időmet magukra vesztegetni?

         — Nem gondolok semmit sem—, válaszolt vissza Clara. Évek alatt elég szép összeget kasszírozott be rajtam. A sajtóról meg nem is beszélek. Majd most kicsit jobban megnyomja a ceruzáját a lapoknak. Fizessenek, elvégre maga nélkül, pontosabban friss hírek nélkül, egy példányt sem tudnának eladni.

         Végül megegyeztek egy kikötéssel. Clara a rendelkezésére bocsájt pár olyan képet, amiket a Moulin műsorán kívül készítettek róla fotósok.

         A fotók hamarosan el is készültek. Ezeken Jancsi és Clara kéz a kézben mutatkoznak Párizs híresebb helyein. Az ottani sajtó lelkesen fogadta a friss anyagot.

         Budapesten meg első oldalon közölték a lapok, azzal a hírrel együtt, hogy a pár hamarosan Budapestre látogat. Az előkészületek sikeresnek bizonyultak. Most már csupán csak oda kellett utazniuk, és learatni a babérokat. 

 

…folytatás következik

 

 

344látogató,2mai

Szerző Avi Ben Giora. 451 írás
A nevem nem pusztán művész név. Még csak nem is nick név vagy ragadvány. Ezt a nevet viselem immár több mint negyven éve, miután kivándoroltam. Azóta sok víz lefolyt itt a Dunán és Jordánon. Jó pár éve csatlakoztam a Hét Torony csapatához és azóta is itt tanyázok, rendszeresen.

4 Komment

Hagyj üzenetet