Böröczki Mihály - Mityka : APÁM TOLVAJKULCSA

Csak csodálóztam apám tolvajkulcsát,

a záron, mint egy titkos szellem bújt át,

s a vak résekkel szaggatott rekeszbe,

a keze értőn, illesztgetve tette,

s csak tekerte, mint vasutas a srófot, 

az akadt hangba belehallgatózott,

a háziak – mint varázslót – figyelték,

vasdarabba beszorított lelkét,

az ujj igézte, s úgy fogta marokra,

hogy múlását az idő visszafogta,

és azt már csak a zárak szentje látta,

ahogy a káoszt rendre birizgálta.

Pár kattanás volt. Az is csöndre hajló.

S a ház boldog lett. Kitárult az ajtó.

Legutóbb szerkesztette - Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1002 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.