Gősi Vali : Csak itt lehetnél!

Apám emlékére

És olvadni kezdett a jégvirág,

szívemen hamuszín virág fakadt,

érted kondult a lélekharang,

és zúgva visszhangozta áldott neved.

 

A hajlongó fenyőkön zúzmara remegett,

arcomra hűvös könnyként hullt a dér.

Hajnalra még egyszer kivirult az égbolt,

ez volt a nap, mikor örökre elmentél.

Jaj, csak itt lehetnél!

Legutóbb szerkesztette - Gősi Vali
Szerző Gősi Vali 285 Írás
Nekem a vers a lelkem is... http://lelekhangok.blogspot.hu/