Didergek a februári télben,
érintésed vágyom, lélekboldogan,
levetkőzve minden álszemérem,
mosolyunkban a holnap megfogan.
Magányvírus tombol tűzként bennem,
minden napomnak hiányláza van,
rőzsét gyűjtök vágybokros szívemben,
hogy meg ne fázz, én rád gyújtom magam.
Hideg szavaknak nincs már maradása,
körbefon a lángom, óvón átölel,
lángnyelveid édes ritmusában
táncolunk a fényben, együtt égve el.
Legutóbbi módosítás: 2018.04.15. @ 11:25 :: Ernst Ferenc