Kőmüves Klára : – időnkénti –

 


Én a világot időnként kéknek szeretem,
amolyan égi béke-kéknek, de ugyanezen
időnkénti alkalmakkor megcsodálom
karcsú Holdunk sápadt aranyát, és várom
már az áprilist, az évszak melegén
dédelgő kék jácintok kölni illatát.
Szeretem az ághegyeken dudorodó
rügyek tengerét, és szeretem, ha saját
füveitől zölden hömpölygő a rét.
Nagyon szeretem a kitárt ajtajú tavaszt...
küszöbén a nárciszokkal, a százszorszépek
szép százával, s a gólyafészekben az
ismerős kelep - szeretem úgy szeretni
a világot, ahogyan a világ engem szeret.
Elfogadom hát, ha még reggelente
megcsipked a fagy, mert jól tudom,
a tél búcsúzik így; Közel a tavasz.

 

Legutóbb szerkesztette - Kőmüves Klára
Szerző Kőmüves Klára 604 Írás
Később talán hosszabban bemutatkozom, most csak annyit; vidéki vagyok és főleg a verseket szeretem (olvasni ...és írni is :))