Vaskó Ági : Időfaló patina

Kép: Internet

virág voltál…
szíven nyíló
illatoztál mellemen
mézcsókodnak cseppje éledt
szerelemmé nyelvemen

virág voltam…
szirmot bontó
tavaszt ringó ibolya
kéjes mámor- pőre testen
éhes ágyék sikolya

Napom voltál…
vágyat szító
benned égtem évekig
megperzselve vártam arra
véred izzón- véremig

Napod voltam…
fényed- fénye
égig érő mécsvilág
szerelmünkön mégis nyílt a
dermedt-fátylú jégvirág

verssé lettél…
fájó sóhaj…
dallamból szőtt szófonat
rút magányom fojtó csendjén
búsan ringó gondolat

versem lettél…
fájó sóhaj…
könnyes arcú éj ima
„szerelem” szón mélyre kúszó
időfaló patina

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:53 :: Vaskó Ági
Szerző Vaskó Ági 121 Írás
Vaskó Ági vagyok. Ötvenháromban születtem. Gyermekfejjel ontottam a verseket, melyre Padisák Mihály szintén versben válaszolt a Miska bácsi levelesládája című rádióműsorban. Felnőtt fejjel a versírás már nem mindennapos nálam, de annál nagyobb öröm, ha megtörténik. Örömeimet kezdetben a Poeton, majd az ARSok a 7torony, az Élő Magyar Líra Csarnoka és A Hetedik irodalmi portálon osztottam meg. Szívhajtásaim antológiákban és három saját verseskötetben szöktek szárba. Könyveim címei: Hajnalfényű gondolat, Illanó idő, Csendből fakadt.