virág voltál…
szíven nyíló
illatoztál mellemen
mézcsókodnak cseppje éledt
szerelemmé nyelvemen
virág voltam…
szirmot bontó
tavaszt ringó ibolya
kéjes mámor- pőre testen
éhes ágyék sikolya
Napom voltál…
vágyat szító
benned égtem évekig
megperzselve vártam arra
véred izzón- véremig
Napod voltam…
fényed- fénye
égig érő mécsvilág
szerelmünkön mégis nyílt a
dermedt-fátylú jégvirág
verssé lettél…
fájó sóhaj…
dallamból szőtt szófonat
rút magányom fojtó csendjén
búsan ringó gondolat
versem lettél…
fájó sóhaj…
könnyes arcú éj ima
„szerelem” szón mélyre kúszó
időfaló patina