Pődör György : Felejtés

(A kép forrása az internet)

 

 

A múlt füvén már hó ropog,

a nyár csak megszáradt virág.

A tétovázó lábnyomok

egyre lassúbb időcsigák.

 

Ne fáradj vándor, más az út,

csak nosztalgiákat látnál!

Szomjad sem oltja már a kút,

üres vödre űrbe hátrál.

 

Szíved fölött ott az emlék,

vélted, majd egyszer átadod.

Ami oly drága volt nemrég,

már nem hiányzik bánatod!

Legutóbb szerkesztette - Pődör György
Szerző Pődör György 28 Írás
1948-ban születtem Vasszilvágyon. Mérnök-tanárként tanítottam főiskolán, középiskolában évtizedeken át. Verseket régóta írok. Első verseskötetem a nyolcvanas években jelent meg,melyet még hét követett. Közel ötven antológiában szerepeltem.