Fényeket szánt fáradt szemem,
ekevas csillagot hasít.
Süppedt halom íriszemen
hantolásra vár, mint a sír.
Beszűkült sajgó érpályák.
Sejtek falán felszökő vér
körbefut a szaruhártyán.
Ring az álomarcú sötét.
Ki tudja, mit hoz a holnap.
Gyenge ember csak álmodik.
Fogva tart Napot és Holdat.
Fél, hogy kivilágosodik.
Legutóbbi módosítás: 2016.12.02. @ 16:00 :: Seres László