Ernst Ferenc : Égig ér

Amikor égig ér a sötét
s kopjafák csúcsán ülnek angyalok
felhőasztalon fikarcnyi tét
korhadt tövén szárnyatlan nappalok.

Árnyékba bújik a ragyogás
sötétlő foltként fekszik a járdán
elszürkült formátlan lobogás
élete múlik pislogó lámpán.

Két lábon járó porral telt urnák
a kátyúkat kergetve túrják
simára a sírkertek útjait,

miközben pár ezüst elvakít
töviskoszorúkon szárad a vér
Janus arcod lassan égig ér.

Legutóbb szerkesztette - Ernst Ferenc
Szerző Ernst Ferenc 77 Írás
Hobbiból írogatok, a magam örömére. Nem biztos,hogy versek, de biztos,hogy az érzéseimmel átitatott gondolatok....örülök,hogy találtam egy helyet,ahol megoszthatom őket.... S ha csupán keveseknek is szerzek vele örömet,vagy találnak bennük szépséget már akkor is elégedett leszek...