Böröczki Mihály - Mityka : 2016 június 29

A csönd daróc pokróccal letakarva,

de csücskeiből ki-kilóg a kékje,

a Balatonnak vak a túlsó partja,

de nyúlik, hogy az eget is elérje.

 

Új színt kever az azúrba a vízpart,

a zöld fodrokra ráhasal a béke,

két felhő közt a Nap kitár egy pitvart,

s a végtelennek kilátszik a vége.

 

Az Isten épp a szabad napját tartja,

a csöppökön tükröző fény lubickol,

a világ úgyse tudja, hogy mi hajtja,

csak épp elege lett a júniusból.

Legutóbb szerkesztette - Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1001 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.