Bamberger József : Ma reggel – Erdélyi Árpád Adolf születésnapjára

 

Mikor szende, szivárványos fény sziluettje szökkenti tágra sötétségbe vágyódó szemed,

ma minden ember megtalál,
ki tán szeret.
Ne csüggedj, vagy, ember testben harmincnyolcadjára minden esztendő 
hatodik havának
Huszötodik napján teszed.
Hát most mit mondok, ne feledd:
a számok bölcs, komótos helycseréjét kívánom neked
Lelked nyisd tágra, ne füled,
élettitkot ajándékul osztokmeg veled.
Ha magadra maradsz, s hálni jár beléd a jellemed,
s tán születésed napján semmi nem találja kedvedet,
csak arra gondolj, mit „Bűbáj” a sorok közöt mondott el neked:
ez a nap más, fontosabb a többinél, 
sőt különleges…
Ma ugyanaz a fény,
isteni szikra nyitotta tágra 
a világra sötétben édesen raboskodó tekinteted a puha paplan melegéből,
mint egykor édesanyád életet adó keble alól,
az első világra vetett tekinteted emlékét most kezedbe teszem.
Ha a magad örömének nem,
szüleidnek a felkelő nappal holdfakasztó napnyugtáig 
élni vágyó szerető családdal áldozz,
így kell zord időben is ideállnod a mához.
Tanulj s felets érzeseket! 
Már tudom, hogy látod 
a belsőmbol festett poéta-képeket,
hogy mégegyszer: boldog születésnapot kívánok én neked! 
Legutóbbi módosítás: 2015.06.23. @ 00:10 :: Bamberger József