Széllel, hóval, jéggel jár…
ropogóst a január,
fagy szülötte, tél hava,
csikorog a dallama,
lába elé hófehér
pamacsokat szór a tél,
visel havas kalapot,
örül harmincegy napot,
s mert szívét a napmeleg,
sosem olvaszthatja meg,
deres fejjel éldegél,
s kedv-cikkantó véget ér.