Marthi Anna : kerek

Először simlisnek gondolsz.

Aztán játékosnak. Később

időrablás élned, remetéskedsz.

Aztán beüt a baj, igavonóvá

tesz. De jön valaki, és mersz

csendben lenni: meditálsz.

Végül az elmédet vki úgy

forgatja, te csak követed.

Míg segítés lesz mindened.

Akkor  jön Sziddharta 

kölcsönös mosolyban.

 

Legutóbbi módosítás: 2014.05.20. @ 14:00 :: Marthi Anna
Szerző Marthi Anna 1341 Írás
lélekbúvár lennék mint oly sokan "Kinézek a térre, és ott ég a fájdalom, a szerelem kísérteties varázsa. Félbemaradt lángolások mögött jössz, a bőröd is csak árnyék egy sehova-úton; arcod a nézés dadogása, ismeretlen kerülők a személyes veszteségek körül - kezeddel intsz, már nem is nekem, a szubsztanciálisan felfoghatatlannak, annak, amitől egy másik sors mindig másik sors marad. Rámvetülsz, rád vetődöm. S mindenünk odaadjuk ez érintő, kósza integrációért a tér s a szívek nagy zűrzavarán át. Valamikor féltem volna tőled, féltem volna, hogy elhagysz, s egyedül megyek az utcán anyagtalan csillagokkal szívem programjaiban. De most már tudom, ez nem csőd, és nem is bánat. Hanem a szabadság részletei. S fel kell nőnünk bizonyos szépségekhez mindenáron." Pardi Anna: A távollevő és az utak