Zajácz Edina : Ahogy hajammal játszik

Először csak bámul, majd vállamhoz ér,
bizsergeti tarkóm vigasztaló tenyér,
öblébe költözik belőlem a bánat,
simogatja fejem, ébreszti a vágyat.

Titkokat kutatott lágy tincseim között,
meztelen valóm is selyembe öltözött,

éhesen nyújtózott fülcimpám tövében,

dacoltam magammal, s lettem én törékeny.

Szétdúlja bőszülten a megszokott rendet,
pezsgő fürtjeimmel buja nászban repked,

elém kerül, ölel, szoknyám alá bújik,

államhoz lopódzik egészen a csúcsig.

Szállást lel ajkamon, szelídül a duhaj,
újra jól nevelten illeszkedik a haj,

viaszarcom virul, vöröslőbb az égnél,

magamra hagy akkor a szemérmetlen szél.

Legutóbbi módosítás: 2014.02.02. @ 14:26 :: Zajácz Edina

Szerző Zajácz Edina 201 Írás
1975. november 22-én születtem Nyíregyházán. Végzettségemet tekintve általános ápoló és asszisztens vagyok. Apai nagyapám rokonságába tartozott Váci Mihály költő, az ő és Ady Endre költészete példa számomra. A vers szeretete végigkísérte gyermekkoromat, késztetést az írásra először tizenévesen éreztem. Ekkor még nem tudtam, de azóta igen, hogy a versírás művészet, feladat, amelyet hittel, tisztelettel és alázattal kell végezni. 2010-től a Poet amatőr költők oldalán publikálom verseimet, közülük néhány válogatás antológiákban jelent meg, illetve pályázatokon volt eredményes. Írásaimmal számos irodalmi portálon találkozhat a kedves olvasó. 2016-ban irodalmi munkásságomért Verő László díjat kaptam, ugyanebben az évben megjelent Csöndmadár c. kötetem és a Ratkó József Irodalmi Kör egyik alapító tagja vagyok. Igyekszem megtalálni és megmutatni írásaimon keresztül a magam arcát, az általam képviselt értékeket. Teszem mindezt úgy, hogy közben saját sorsomat és legbensőbb énemet tárom az olvasó elé. Két gyönyörű fiam van, szárnyaszegett angyalként kaptam a földi létbe Márkot, akinek ápolása kitölti napjaim huszonnégy óráját, Levi pedig színesre festi azokat.