Seres László : Egyszerű vers

2013.07.17. Seres László Vers 13
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

 

 

Ha egyszer lehajolnál hozzám,

anyám lennél, szeretőm, hazám,

lelkedből lelkembe

holdívű csend hullna rám.

 

Ha egyszer megérintenél,

szeretni szeretnél,

sok elmosódott emlékkel

életre keltetnél.

 

Ha velem sírnál,

felinnám könnyed.

Veled örülnék örömödnek,

hogy csak nekem vagy.

S ha végleg elhagynál,

ajtót nyitnék előtted,

hogy őrökre velem maradj.

 

(Kép:Horváth Piroska)

Legutóbbi módosítás: 2013.07.17. @ 20:11 :: Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.