Pásztor Attila - Atyla : Vég-összegzés

Czeglédi Zoltán: Emlékek között c. tollrajzához

 

 

Ózdról, de nem Magyarózdról…mesélhetnék – Uram, Isten!

Lábra kapnék pár jó szótól… Erőm?… Köpni?… Nyelni sincsen

Rák, tüdővész… Szilikózis után “szültem” … Vesekövet,

s kaptam olyan gyógyszer-dózist – szemem foglya hályog-szövet…

Gyermekként így nem szenvedtem, járvány volt a vérhas, tífusz…

A Halál mást vitt helyettem… Szekéren. Nem járt omnibusz!

Éltem lázban fojtó órát… Küldtünk, s hozták a nagyanyót,

teámhoz mormoljon imát – gyógyítsa meg a kanyarót.

S most, kik “hitték” – meggyógyulok – hóhérai fájdalomnak,

mellkasom, mint olvadt szurok – perceken át sugároznak!

… Ember embert fal fel lassan – papírjaink sorra töltik – 

nem hús-vért – “csak” gondolatban, amíg jutunk temetőkig.

Tévúton van ez a Világ… “Áldást” oszt és “Gyógyszert” rendel.

Nem hisz intelligenciát, ami egy a végtelennel!

Vaksi lettem… Két unokám s szemüvegem kerülgetem,

szombatonként vigyáznak rám… Belefáradt már a lelkem…

Nem soká’ tart így – megérzem, erőm véges – néhány napja

a Szent Mihályt arra kérem, szánjon, s tegyen ravatalra…

 

 

Legutóbb szerkesztette - Pásztor Attila - Atyla
Szerző Pásztor Attila - Atyla 227 Írás
Becsületes nevem: Pásztor Attila Művészet kedvelő, ok-le vele s bohó mérnök víg zettséggel... NME 1985