Talán csak az idő, ami hangosan zúdult ki a szürke felhők közül, mint egy eltévedt madárraj. Talán csak egy sóhaj, mi átkarolt, míg a sínek mellett álltam. de a holnapok hirtelen elmaradtak… Már nem tudom hol, és mikor [… Tovább]
Czeglédi Zoltán. Sors c. tollrajzához Boglyas haját kígyós ráffal szorítja le, ami rá vall. Kakas-szeme gané dombról perlekedik… Nem dorombol… Háta görbedt, foga nincsen… Kiverte a Bosszú-Isten. Hangja véknya pulykaméreg, s tollat ha tép, szava kéneg. Csörömpölve jajveszékel, [… Tovább]
