Radnó György : Összefogás

2012 november

 

 

Hegyeket fúj felém a gondolat szél,

érett csillagok színezik tetejét.

A fákat fésüli az esti harmat,

ott túl van vánkosa lenyugvó napnak.

 

Sírnak egy utolsót még  a szúnyogok,

gyenge testüket viszik gyors patakok,

levél lom takarja a hegy oldalát,

kerek az ősz, szunnyad a nyúlós nyár.

 

Keskeny köveket köp a földmozgás,

hasad a fény, rezzen a félős faág,

a képzelet kevés színe sosem fogy,

a tél köszönt be, mégis minden ragyog.

 

Utolsó szóval örökzöld is fényt old,

buktatja ősz szűk színét, ki válaszolt,

amíg nagyot harap a téli fagyból,

hamar… hóval festett tavasz betáncol.

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2012.12.03. @ 19:52 :: Radnó György
Szerző Radnó György 139 Írás
Már gyerekkoromban szerettem volna író lenni, valahogy úgy ahogy mások mozdonyvezetők. Tinédzser koromban már éreztem késztetést az írásra, eleinte sok verset írtam, ebből az idők folyamán, és a költözések miatt sok elveszett, vagy csak a kicsomagolatlan dobozok mélyén maradt. Informatikusként természetes volt számomra az online módban való publikálás. Eleinte csak magamnak írtam, de több barátom kérésére elkezdtem aktívabban közzétenni társaságokban is a verseimet. Hosszas unszolásra kezdtem el nagyobb körben publikálni és kiadni kötetet. 2012. április végén megjelent az első kötetem "A némaságom kiáltom" című kötet...