Tiszai P Imre : ELŐJÁTÉK A HALÁLHOZ

*

 

 

hitelvek, törvények szögesdrótjai közé szorítva

egyetlen sejtként születtél a nagy semmibe, létezel,

újra és újra “számolod” önnön-magad, vagy álmodva

képzelődsz sodró vad vágyak mentén, újabb tétet teszel

egy vabank játékban, aztán ha buksz, még daccal fellázadsz,

míg a pengeéles élve boncolás nem tesz helyedre,

nem olvassák fejedre bűneid, aztán nyugton maradsz

mert belátod: a mersz elpárolog fázva és éhezve,

pofád befogod, beállsz a kalákába s épül kriptád,

hol majd mikor az a fekete hamu hullik a földre,

mi valaha neved viselte,

belenyugodj a semmibe.

 

Legutóbb szerkesztette - Tiszai P Imre
Szerző Tiszai P Imre 388 Írás
"tegnap" stigmák égtek rám, számon csókod mart égőn fájón sebzett vágyódást tested font rám őrlődőn kínzó stigmákat s mert én csak "bennünk" élek, némán mindent eltűrök büszkén