Marthi Anna : Hideg zuhany

 

még tüzet szít az est,

de aki nem rest,

hidegzuhany alá

odahajol,

vízölű öblögetéssel

hűl, kerekedik,

melleiben feszül a kedv,

fenék gyöngybugyogóban,

baba szappant párolog,

hámlasztó a frottír,

és fürdőkádból teljesen

csurran ki

egy pohárravaló vizes csók

Legutóbbi módosítás: 2012.06.30. @ 20:46 :: Marthi Anna
Szerző Marthi Anna 1339 Írás
lélekbúvár lennék mint oly sokan "Kinézek a térre, és ott ég a fájdalom, a szerelem kísérteties varázsa. Félbemaradt lángolások mögött jössz, a bőröd is csak árnyék egy sehova-úton; arcod a nézés dadogása, ismeretlen kerülők a személyes veszteségek körül - kezeddel intsz, már nem is nekem, a szubsztanciálisan felfoghatatlannak, annak, amitől egy másik sors mindig másik sors marad. Rámvetülsz, rád vetődöm. S mindenünk odaadjuk ez érintő, kósza integrációért a tér s a szívek nagy zűrzavarán át. Valamikor féltem volna tőled, féltem volna, hogy elhagysz, s egyedül megyek az utcán anyagtalan csillagokkal szívem programjaiban. De most már tudom, ez nem csőd, és nem is bánat. Hanem a szabadság részletei. S fel kell nőnünk bizonyos szépségekhez mindenáron." Pardi Anna: A távollevő és az utak