Maretics Erika : A csokornyakkendős idegen

A csokornyakkend?s csúf idegen,
hangtalanul oson be szobádba,
t?led valami értékeset csen,
ágyadra hajlik, beles a szádba,
 
Nyakkend?jét igazgatva hümmög,
akár egy olcsó porszívó ügynök,
tán véletlen, hogy arcod simítja,
b?rödr?l fiatalságod lopja.
 
Ifjúság-aromát bel?led szív,
a perc-vámpír varázser?vel bír,
szemeid alá mély árkokat váj,
ezer ránctól lesz red?zött a száj.
 
Nemrég még ruganyos formás melled,
akárcsak az üres papírtasak,
szégyenkezve hordod, ezt a terhet,
szándékosan túl nagy blúzod alatt.
 
Valóságh? tükrödre haragszol,
pedig az id?, aki kirabol,
? az igaz, a valódi nagy úr,
a sötét csokornyakkend?s ficsúr.

Legutóbb szerkesztette - Adminguru
Szerző Maretics Erika 201 Írás
Ember vagyok, büszke lény, egyetlen a föld kerekén.