Szilvási István : NÜANSZ

nem látom
pedig itt van
a kétszárnyú ablakban
hajad takarja
vagy a Hold
eleven
akár a szerelmünk
volt

bosszant hogy nem látom
a molekulák
az ?rülés impressziói
úgy beépülnek
terítékbe
matracba
az újévi malacba
hiába sikítasz
hajnalokra
jézusmásként

 

félésre születni
?snek riadalmára
húzod rá a ruhát
rúzsod álca
b?röd bársony
csak a szemed mögött
vagy mit tudom én
hol a nüansz
alibi-rengeteg

nem olyan egyszer?
birtokosnak lenni
és birtok nélkülinek sem
beszélgessünk err?l
de ne túl sokat
csak csak a szex
sikíts hát
mit bánom én hogy értem-e
egy semmidért odaajánlom
a létem
én úgyis itt rohadok el melletted
csalatásban is híven
bontass föl – te tudhasd
leveses szívem

egyik szárnya nyitva
mintha kinézhetnénk
Rómára Párizsra a Szalajkára
egyik szárnyunk nyitva
mintha kinézhetnénk önmagunkból
de mint bozótkakukk
nüansznyi rovar után kutatva
vagy bekamerázott kerecsen
mintha m?-sor után

 

Legutóbb szerkesztette - Szilvási István
Szerző Szilvási István 30 Írás
Ez a Szilvási István, grínpíszes. Pedig, nem látni rajta zöldet, inkább szürke. Külföldön él. Franciaországot, Rouen-t tekinti új hazájának, de nem tudni mikor, hol van otthon. Francia tulajdonosok hajójával, hollandokkal, angolokkal, ciprusi lobogó alatt, Amerikába ÀžlinerÀ-ozik. Tengerész, na. honlap: http://szilvasi-istvan-versei.webnode.hu/